Az energiamentes édesítőszerek nemcsak súlyfelesleggel küzdőknek, szigorú diétára kényszerülőknek lehet előnyös választás, de a tudatosan táplálkozóknak is.
Az édesítőszereknek két fajtáját különböztethetjük meg: a tápértékkel rendelkező és a tápérték nélküli édesítőket. Míg előbbiek energiát szolgáltatnak a szervezet számára, addig utóbbiak energiamenetesek. Ám általánosságban elmondható, hogy az intenzív édesítőszerek energiatartalma igen csekély: 0- 4 kilokalória grammonként. Ez elhanyagolható mennyiség, ha figyelembe vesszük, mennyire kevés kell ezekből ételek, italok édesítéséhez.
Az energiamentes édesítőszerek jóval édesebbek a cukornál, előnyük, hogy nem emelik a vércukorszintet, nem okoznak fogszuvasodást. Legismertebb fajtái: a szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K és az aszpartám. Édesítőerejük növelése érdekében gyakran más édesítőkkel kombinálva kaphatóak, és tabletták, porok, folyadékok formájában is megtalálhatóak az üzletek polcain.
Milyen betegségek esetén ajánlottak?
Az energiamenetes édesítők elsősorban azoknak ajánlott, akik súlyfelesleggel küzdenek, cukorbetegek, vagy elhízással összefüggő betegségük (magas vérnyomás, érelmeszesedés, köszvény, stb.) van. A diétának kiemelt szerepe van cukorbetegség esetén.
A naponta elfogyasztható szénhidrátmennyiséget több tényező is befolyásolja. Például a cukorbetegség típusa, a beteg életkora, testtömege, fizikai aktivitása, egyéb betegségei, de az is nagyon fontos, hogy inzulinnal vagy gyógyszerrel kezelik-e a diabéteszt. Minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia.
Az ideális cukorbeteg étrendben a szénhidrátok 50, a fehérjék 20, a zsírok 30 százalékos arányban szerepelnek a napi kalóriabevitelen belül. A 2-es típusú cukorbetegségnél általában az energiabevitelt csökkenteni kell, hisz a betegek jelentős része súlyfelesleggel küzd. A napi ajánlott kalória- és szénhidrátszükséglet meghatározása egyénileg történik. Fogyókúra esetén az aktuális igénynél napi 500-700 kalóriával kisebb bevitel esetén már elérhető a szükséges súlycsökkenés.
A szigorú étrenden lévőknek gyakran kedvét szegik a megvonások. Az energiamentes édesítőszereknek köszönhetően azonban a diétára kényszerülőknek sem kell száműzniük étrendjükből az édes ízeket. Az édesítők bátran használhatóak ételekben, italokban egyaránt. Cukorhoz viszonyított édesítőerejük, esetleges mellékízük, hőérzékenységük különbözik, ezért vásárlás előtt érdemes erről tájékozódni.
Az édesítőszereknek két fajtáját különböztethetjük meg: a tápértékkel rendelkező és a tápérték nélküli édesítőket. Míg előbbiek energiát szolgáltatnak a szervezet számára, addig utóbbiak energiamenetesek. Ám általánosságban elmondható, hogy az intenzív édesítőszerek energiatartalma igen csekély: 0- 4 kilokalória grammonként. Ez elhanyagolható mennyiség, ha figyelembe vesszük, mennyire kevés kell ezekből ételek, italok édesítéséhez.
Az energiamentes édesítőszerek jóval édesebbek a cukornál, előnyük, hogy nem emelik a vércukorszintet, nem okoznak fogszuvasodást. Legismertebb fajtái: a szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K és az aszpartám. Édesítőerejük növelése érdekében gyakran más édesítőkkel kombinálva kaphatóak, és tabletták, porok, folyadékok formájában is megtalálhatóak az üzletek polcain.
Milyen betegségek esetén ajánlottak?
Az energiamenetes édesítők elsősorban azoknak ajánlott, akik súlyfelesleggel küzdenek, cukorbetegek, vagy elhízással összefüggő betegségük (magas vérnyomás, érelmeszesedés, köszvény, stb.) van. A diétának kiemelt szerepe van cukorbetegség esetén.
A naponta elfogyasztható szénhidrátmennyiséget több tényező is befolyásolja. Például a cukorbetegség típusa, a beteg életkora, testtömege, fizikai aktivitása, egyéb betegségei, de az is nagyon fontos, hogy inzulinnal vagy gyógyszerrel kezelik-e a diabéteszt. Minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia.
Az ideális cukorbeteg étrendben a szénhidrátok 50, a fehérjék 20, a zsírok 30 százalékos arányban szerepelnek a napi kalóriabevitelen belül. A 2-es típusú cukorbetegségnél általában az energiabevitelt csökkenteni kell, hisz a betegek jelentős része súlyfelesleggel küzd. A napi ajánlott kalória- és szénhidrátszükséglet meghatározása egyénileg történik. Fogyókúra esetén az aktuális igénynél napi 500-700 kalóriával kisebb bevitel esetén már elérhető a szükséges súlycsökkenés.
A szigorú étrenden lévőknek gyakran kedvét szegik a megvonások. Az energiamentes édesítőszereknek köszönhetően azonban a diétára kényszerülőknek sem kell száműzniük étrendjükből az édes ízeket. Az édesítők bátran használhatóak ételekben, italokban egyaránt. Cukorhoz viszonyított édesítőerejük, esetleges mellékízük, hőérzékenységük különbözik, ezért vásárlás előtt érdemes erről tájékozódni.
A magas vérnyomás az elhízás egyik következménye
Az elhízással összefüggő betegségeknél, így a magas vérnyomásnál is előnyös lehet, ha a cukorbevitelünket valamilyen édesítővel próbáljuk kiváltani, helyettesíteni. A magas vérnyomásmultifaktoriális kórkép. Bizonyos örökletes tényezőkön túl a stressz, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, a magas sótartalmú étrend, az életkor is szerepet játszhat a hipertónia kialakulásában.
A helytelen táplálkozás is nagymértékben befolyásolja a magas vérnyomás kialakulását. A testtömeg növekedésével a zsírszövetek felszaporodnak. Mint minden más szervünk, a zsírszövetek is oxigént és megfelelő vérellátást igényelnek, így a szervezetben keringő vér mennyisége nő, ami fokozza az artériák falára nehezedő nyomást. A testtömeg növekedése általában a vér inzulinszintjét is negatívan befolyásolja. A megemelkedett inzulinszint megvastagítja a verőerek falát, ami szintén vérnyomás emelkedést okoz.
A túlzott szénhidrátbevitel is hozzájárulhat az érelmeszesedéshez
Az almatípusú elhízás általában magas vérzsír (pl. koleszterin) szinttel társul. Ha a táplálék sok telített zsírt, koleszterint és cukrot (pl. zsíros húsok, bő zsiradékban sült ételek, majonéz, édességek) tartalmaz, akkor ez rossz irányban befolyásolja a vérzsír szintjét és összetételét, és érelmeszesedéshez vezethet.
Ez nagymértékben növeli a szív-és érrendszeri betegségek, így a szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázatát is. A koszorúerek falában lerakódó zsíros, majd elmeszesedő lerakódások (plakkok) beszűkítik az ereket, így kevesebb vér látja el a szívizmot. Amennyiben egy beszűkült artériában vérrög képződik vagy egy vérrög elakad, akkor a szívizom nem kap megfelelő mennyiségű oxigént és tápanyagot, ami szívinfarktushoz vezethet.
Az édesítőkre szigorú előírások vonatkoznak
Az édesítőszerek az adalékanyagok csoportjába tartoznak, amelyekre szigorú biztonsági előírások vonatkoznak, toxikológiai vizsgálatoknak és különféle laboratóriumi teszteknek kell megfelelniük. Kizárólag engedélyezett adalékanyagokat lehet felhasználni, és a mennyiségi előírásokat is be kell tartani.
Az ajánlott napi beviteli mennyiséget nem szabad túllépni. A Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémia és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az engedélyezett energiamentes édesítőszerek fogyasztását gyermekek és kismamák számára is biztonságosnak ítélte. Ám az aszpartámot fenilketonuria-anyagcsere betegségben (PKU) szenvedők nem fogyaszthatják.
Forrás: www.hazipatika.com
Az elhízással összefüggő betegségeknél, így a magas vérnyomásnál is előnyös lehet, ha a cukorbevitelünket valamilyen édesítővel próbáljuk kiváltani, helyettesíteni. A magas vérnyomásmultifaktoriális kórkép. Bizonyos örökletes tényezőkön túl a stressz, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, a magas sótartalmú étrend, az életkor is szerepet játszhat a hipertónia kialakulásában.
A helytelen táplálkozás is nagymértékben befolyásolja a magas vérnyomás kialakulását. A testtömeg növekedésével a zsírszövetek felszaporodnak. Mint minden más szervünk, a zsírszövetek is oxigént és megfelelő vérellátást igényelnek, így a szervezetben keringő vér mennyisége nő, ami fokozza az artériák falára nehezedő nyomást. A testtömeg növekedése általában a vér inzulinszintjét is negatívan befolyásolja. A megemelkedett inzulinszint megvastagítja a verőerek falát, ami szintén vérnyomás emelkedést okoz.
A túlzott szénhidrátbevitel is hozzájárulhat az érelmeszesedéshez
Az almatípusú elhízás általában magas vérzsír (pl. koleszterin) szinttel társul. Ha a táplálék sok telített zsírt, koleszterint és cukrot (pl. zsíros húsok, bő zsiradékban sült ételek, majonéz, édességek) tartalmaz, akkor ez rossz irányban befolyásolja a vérzsír szintjét és összetételét, és érelmeszesedéshez vezethet.
Ez nagymértékben növeli a szív-és érrendszeri betegségek, így a szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázatát is. A koszorúerek falában lerakódó zsíros, majd elmeszesedő lerakódások (plakkok) beszűkítik az ereket, így kevesebb vér látja el a szívizmot. Amennyiben egy beszűkült artériában vérrög képződik vagy egy vérrög elakad, akkor a szívizom nem kap megfelelő mennyiségű oxigént és tápanyagot, ami szívinfarktushoz vezethet.
Az édesítőkre szigorú előírások vonatkoznak
Az édesítőszerek az adalékanyagok csoportjába tartoznak, amelyekre szigorú biztonsági előírások vonatkoznak, toxikológiai vizsgálatoknak és különféle laboratóriumi teszteknek kell megfelelniük. Kizárólag engedélyezett adalékanyagokat lehet felhasználni, és a mennyiségi előírásokat is be kell tartani.
Az ajánlott napi beviteli mennyiséget nem szabad túllépni. A Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémia és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az engedélyezett energiamentes édesítőszerek fogyasztását gyermekek és kismamák számára is biztonságosnak ítélte. Ám az aszpartámot fenilketonuria-anyagcsere betegségben (PKU) szenvedők nem fogyaszthatják.
