A pisztáciát eddig csak sós sörkorcsolyaként eszegette? Akkor most ismerje meg, miért és mi mindenre jó még ezen kívül.
Ismerjük meg a pisztáciát!
A pisztácia (Pistacia vera) a szömörcefélék családjába tartozó, lombhullató fa. Kétlaki, vagyis külön fán vannak a hím- és a nőnemű virágok. Több fajtája között vannak ehetetlen termésű díszfák és csemegének számító gyümölcsöt hozó változatok. Legjobbnak a mediterrán vidékek termését tartják. Lassan növő fa, és még lassabban fordul termőre: akár nyolc év is beletelhet, mire termést hoz.
Kis-Ázsiában őshonos, itt Törökországban és Iránban, Ázsiában pedig Indiában és Kínában termesztik leginkább, de a XIX. században kivitték Észak-Amerikába is, azóta Kaliforniában is nagyban foglalkoznak a termesztésével. A pisztácia csonthéjas gyümölcs, a szőlőhöz hasonlóan fürtökben terem, a kemény, sima, éretten felnyíló héj rejti a sárgás-zöldes, ehető magot.
Miért jó a pisztácia?
Azt valamennyien tudjuk, hogy a pisztácia nagyon finom, jó szemelgetni a felnyíló héjakból előbukkanó magokat. Arra kevesebben gondolnak, hogy fogyasztása közben szívük, ereik védelmében tesznek valami nagyon fontosat. Ez az apró mag ugyanis rendkívül gazdag a legegészségesebb zsírsavakban: egyszeresen telítetlen, omega-3, omega-6 zsírsavakat tartalmaz.
Összetevői nemcsak nem növelik a vér káros koleszterintartalmát, hanem csökkentik azt, elsősorban az LDL-koleszterint, amely az érfalakra rakódó plakkok kialakulásában játszik fontos szerepet. Így az érrendszert karbantartó, szívvédő élelmiszerként tarthatjuk számon. Több kutatás eredménye megerősítette, hogy a pisztácia - több dióféléhez hasonlóan - férfiaknak kifejezetten ajánlható, mivel fogyasztása valamelyest véd a rosszindulatú prosztata-daganatokkal szemben is.
Fontos ásványi anyagok vannak benne, így fogyasztása hozzásegít a szervezet kálium, mangán, réz, magnézium, kalcium, cink, vas és szelén szükségletének biztosításához. Többfajta B-vitaminnak, folsavnak és az antioxidáns hatású E-vitaminnak is gazdag forrása. Ez utóbbi, zsírban oldódó vitamin jót tesz a bőrnek, a nyálkahártyának, erősíti az immunrendszert. Akár egy maréknyi pisztácia fedezheti a felsoroltakból a napi szükségletet!
Ismerjük meg a pisztáciát!
A pisztácia (Pistacia vera) a szömörcefélék családjába tartozó, lombhullató fa. Kétlaki, vagyis külön fán vannak a hím- és a nőnemű virágok. Több fajtája között vannak ehetetlen termésű díszfák és csemegének számító gyümölcsöt hozó változatok. Legjobbnak a mediterrán vidékek termését tartják. Lassan növő fa, és még lassabban fordul termőre: akár nyolc év is beletelhet, mire termést hoz.
Kis-Ázsiában őshonos, itt Törökországban és Iránban, Ázsiában pedig Indiában és Kínában termesztik leginkább, de a XIX. században kivitték Észak-Amerikába is, azóta Kaliforniában is nagyban foglalkoznak a termesztésével. A pisztácia csonthéjas gyümölcs, a szőlőhöz hasonlóan fürtökben terem, a kemény, sima, éretten felnyíló héj rejti a sárgás-zöldes, ehető magot.
Miért jó a pisztácia?
Azt valamennyien tudjuk, hogy a pisztácia nagyon finom, jó szemelgetni a felnyíló héjakból előbukkanó magokat. Arra kevesebben gondolnak, hogy fogyasztása közben szívük, ereik védelmében tesznek valami nagyon fontosat. Ez az apró mag ugyanis rendkívül gazdag a legegészségesebb zsírsavakban: egyszeresen telítetlen, omega-3, omega-6 zsírsavakat tartalmaz.
Összetevői nemcsak nem növelik a vér káros koleszterintartalmát, hanem csökkentik azt, elsősorban az LDL-koleszterint, amely az érfalakra rakódó plakkok kialakulásában játszik fontos szerepet. Így az érrendszert karbantartó, szívvédő élelmiszerként tarthatjuk számon. Több kutatás eredménye megerősítette, hogy a pisztácia - több dióféléhez hasonlóan - férfiaknak kifejezetten ajánlható, mivel fogyasztása valamelyest véd a rosszindulatú prosztata-daganatokkal szemben is.
Fontos ásványi anyagok vannak benne, így fogyasztása hozzásegít a szervezet kálium, mangán, réz, magnézium, kalcium, cink, vas és szelén szükségletének biztosításához. Többfajta B-vitaminnak, folsavnak és az antioxidáns hatású E-vitaminnak is gazdag forrása. Ez utóbbi, zsírban oldódó vitamin jót tesz a bőrnek, a nyálkahártyának, erősíti az immunrendszert. Akár egy maréknyi pisztácia fedezheti a felsoroltakból a napi szükségletet!
Hogyan fogyasszuk?
Minden egészségvédő és egyéb jó tulajdonsága mellett azt is érdemes figyelembe kell venni, hogy a pisztácia energiatartalma igen magas, száz grammja 557 kcal (2332 kJ) energiát tartalmaz, ezért túl nagy mennyiségben nem tanácsos fogyasztani, mert az felérne egy hízókúrával. Abból azonban semmi baj nem lehet, ha 8-10 szemet naponta rendszeresen elrágcsál belőle.
Sör- és borkorcsolyának sózva, pirítva szokták kínálni, de lehet kapni sószegényebb vagy sótlan csomagolásban is, ha lehet, okosabb ezt választani, hogy ne tegye tönkre a magasabb sófogyasztás által kiváltott vérnyomás-emelkedés a pisztácia által elért érvédő hatást. A pisztácia nagy arányban tartalmaz olajat, így többek között pisztáciaolaj is készülhet belőle. Ezt az aromás olajat főzéshez, salátákhoz használhatjuk.
Mediterrán utazások alkalmával, vagy a ma még igen kis számban, itthon nevelt pisztáciafa birtokában hozzá lehet jutni a friss, még nem teljesen érett gyümölcshöz is, amit talán a tejes dióhoz hasonlíthatnánk.
