Egy egészséges ember naponta nyolcszor keresi fel a mellékhelyiséget, sokan azonban inkább visszatartják munkájuk vagy egy izgalmas film miatt. A vizelési inger azonban nem véletlenül jön, és nem is egészséges tartogatni!
Táplálkozás közben a szervezetünkben salakanyagok képződnek, amelyek a vérbe kerülnek. Ezek az anyagcsere-termékek szervezetünk számára mérgezőek, ki kell ürülniük, nehogy életveszélyes állapotot idézzenek elő. Emiatt a vizeletkiválasztó rendszer vízoldékonnyá alakítja ezeket a káros anyagokat, hogy a vizeletünkkel távozzanak a szervezetünkből. Ezért fontos, hogy naponta több alkalommal is felkeressük a mellékhelyiséget.
Nem egészséges, ha visszatartjuk
Egy felnőtt ember hólyagűrtartalma nagyjából fél liter, azaz körülbelül ennyi folyadékot tud eltárolni a húgyhólyagunk azelőtt, hogy jelzést küldene az agynak a vizelési ingert előidéző jelért. Egészséges esetben ha megtelik a hólyagunk, magunk dönthetjük el, hogy meddig tartjuk vissza a vizeletet. A záróizmok erősségének függvényében bizonyos embereknek több idejük van keresniük egy mosdót, másoknak kevesebb.
Egészséges anyagcsere-működés esetén egy átlagos felnőtt ember naponta hét-nyolc alkalommal látogatja meg a vécét, ilyenkor alkalmanként 150-500 ml folyadék távozik. Persze, ha több folyadékot fogyasztunk, többször is kell kimennünk, a vízhajtó hatású kávé vagy alkohol miatt pedig akár tíznél is többször kívánkozhatunk a vécére.
A túl gyakori vizelési inger is utalhat valamilyen betegségre - általában felfázásra - de természetesen ez esetben sem megoldás, ha visszatartjuk a vizeletünket. A pangó vizelet táptalaja lehet a bakteriális fertőzéseknek, ami miatt könnyen hólyaghurut is kialakulhat. A betegség jóval nagyobb arányban érinti a nőket, mivel a férfiak hosszabb és kanyargósabb húgycsövével szemben a női húgycső rövid (2,5-4 cm) és egyenes, így a baktériumok szinte akadálytalanul, hamar el tudnak jutni a hólyagba.
A húgyúti fertőzések egyik kellemetlen velejárója az állandó vizelési inger, amely annak ellenére jelentkezik, hogy alkalmanként csak kevés vizeletet tudunk üríteni. Sokan ezért visszatartják, és nem mennek el vécére, ami hiba, hiszen a vizeletben továbbszaporodnak a baktériumok, emiatt pedig a betegség könnyen súlyosbodhat vagy tovább is elhúzódhat. Ha sokszor visszatartjuk a vizeletet, akkor hosszú távon a medencefenék és a gátizomzat izmait gyengítjük meg, ez pedig vizelettartási problémákhoz, azaz inkontinenciához is vezethet. A gátizomzatot testsúlyfölösleg is megterhelheti, illetve genetikai adottságok miatt szintén gyenge lehet ez az izomcsoport.
Táplálkozás közben a szervezetünkben salakanyagok képződnek, amelyek a vérbe kerülnek. Ezek az anyagcsere-termékek szervezetünk számára mérgezőek, ki kell ürülniük, nehogy életveszélyes állapotot idézzenek elő. Emiatt a vizeletkiválasztó rendszer vízoldékonnyá alakítja ezeket a káros anyagokat, hogy a vizeletünkkel távozzanak a szervezetünkből. Ezért fontos, hogy naponta több alkalommal is felkeressük a mellékhelyiséget.
Nem egészséges, ha visszatartjuk
Egy felnőtt ember hólyagűrtartalma nagyjából fél liter, azaz körülbelül ennyi folyadékot tud eltárolni a húgyhólyagunk azelőtt, hogy jelzést küldene az agynak a vizelési ingert előidéző jelért. Egészséges esetben ha megtelik a hólyagunk, magunk dönthetjük el, hogy meddig tartjuk vissza a vizeletet. A záróizmok erősségének függvényében bizonyos embereknek több idejük van keresniük egy mosdót, másoknak kevesebb.
Egészséges anyagcsere-működés esetén egy átlagos felnőtt ember naponta hét-nyolc alkalommal látogatja meg a vécét, ilyenkor alkalmanként 150-500 ml folyadék távozik. Persze, ha több folyadékot fogyasztunk, többször is kell kimennünk, a vízhajtó hatású kávé vagy alkohol miatt pedig akár tíznél is többször kívánkozhatunk a vécére.
A túl gyakori vizelési inger is utalhat valamilyen betegségre - általában felfázásra - de természetesen ez esetben sem megoldás, ha visszatartjuk a vizeletünket. A pangó vizelet táptalaja lehet a bakteriális fertőzéseknek, ami miatt könnyen hólyaghurut is kialakulhat. A betegség jóval nagyobb arányban érinti a nőket, mivel a férfiak hosszabb és kanyargósabb húgycsövével szemben a női húgycső rövid (2,5-4 cm) és egyenes, így a baktériumok szinte akadálytalanul, hamar el tudnak jutni a hólyagba.
A húgyúti fertőzések egyik kellemetlen velejárója az állandó vizelési inger, amely annak ellenére jelentkezik, hogy alkalmanként csak kevés vizeletet tudunk üríteni. Sokan ezért visszatartják, és nem mennek el vécére, ami hiba, hiszen a vizeletben továbbszaporodnak a baktériumok, emiatt pedig a betegség könnyen súlyosbodhat vagy tovább is elhúzódhat. Ha sokszor visszatartjuk a vizeletet, akkor hosszú távon a medencefenék és a gátizomzat izmait gyengítjük meg, ez pedig vizelettartási problémákhoz, azaz inkontinenciához is vezethet. A gátizomzatot testsúlyfölösleg is megterhelheti, illetve genetikai adottságok miatt szintén gyenge lehet ez az izomcsoport.
Árulkodó a szín
Ha megfelelő mennyiségű vizet fogyasztottunk, elégszer használtuk a mosdót, és egészségesek is vagyunk, akkor vizeletünk szalmasárga színű és víztiszta lesz. Ha vizeletünk majdnem teljesen áttetsző, vízszerű, akkor ez annak jele, hogy túl sok folyadékot fogyasztunk. Ez felboríthatja a szervezetünk ásványianyag-egyensúlyát, de szerencsére komolyabb egészségügyi veszélyektől csak extrém esetekben kell tartani. Minél sötétebbnek és sűrűbbnek tűnik ugyanakkor a vizelet, annál valószínűbb, hogy több folyadékra lenne szükségünk.
Ha kevesebbet iszunk, a mosdóba is ritkábban kívánkozunk ki, viszont ezzel is betegségek kialakulását kockáztathatjuk meg. Az elegendő folyadék segíti a normális veseműködést, amely révén a vizelettel együtt kiürítjük a szervezetből a sókristályokat és a salakanyagokat. A krónikus dehidratáltság viszont súlyos egészségi problémákhoz, egyebek mellett vesekőhöz vezethet!
Forrás: www.hazipatika.com
Ha megfelelő mennyiségű vizet fogyasztottunk, elégszer használtuk a mosdót, és egészségesek is vagyunk, akkor vizeletünk szalmasárga színű és víztiszta lesz. Ha vizeletünk majdnem teljesen áttetsző, vízszerű, akkor ez annak jele, hogy túl sok folyadékot fogyasztunk. Ez felboríthatja a szervezetünk ásványianyag-egyensúlyát, de szerencsére komolyabb egészségügyi veszélyektől csak extrém esetekben kell tartani. Minél sötétebbnek és sűrűbbnek tűnik ugyanakkor a vizelet, annál valószínűbb, hogy több folyadékra lenne szükségünk.
Ha kevesebbet iszunk, a mosdóba is ritkábban kívánkozunk ki, viszont ezzel is betegségek kialakulását kockáztathatjuk meg. Az elegendő folyadék segíti a normális veseműködést, amely révén a vizelettel együtt kiürítjük a szervezetből a sókristályokat és a salakanyagokat. A krónikus dehidratáltság viszont súlyos egészségi problémákhoz, egyebek mellett vesekőhöz vezethet!
