Minden korábbi ellenőrzés hatékonyságát felülírja a kormány szerint az év végén induló új rendszer, amely megállítás nélkül bármilyen jármű gazdáját akár 500 ezer forintos bírsággal sújthatja. Nem a sebességet, az autók súlyát méri majd.
„2017 végéig várhatóan lezárul az objektív bírságolásra alkalmas rendszer teljes körű kiépítése” – válaszolta a Vezess kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) arról az új, 89 ellenőrzési pontból álló hálózatról, amit tavaly október óta építenek országszerte.
A tehergépkocsik mellett a személyautók súlyellenőrzésére is alkalmas, és ha szükséges, utóbbiak üzembentartóit is büntető kapuhálózatból 10 helyszínen már befejezték a kivitelezési munkákat, ebből 9 hitelesítését jelenleg is végzik. Egy helyen, Ács közelében már tesztüzemben működik a járművek kontrollja.
A 89 mérőhelyből 74 az útdíj-ellenőrzési (UD) rendszerhez tartozó kapukra épül, kettőt VJT-portálra (változtatható jelzésképű tábla) szerelnek, a maradék 13 kontrollpontnak pedig teljesen új tartószerkezetet állítanak az utak fölé. A járműveket figyelő és azonosító kamerák csak egyik elemei lesznek a rendszernek, minden egyes helyen szenzorokat építenek az útburkolatba, valamint felállítanak egy „központi hatósági ellenőrző rendszert”, ehhez futnak be a mérőpontokról az adatok.
Összesen 29,9 milliárd forintot költ a projektre a költségvetés. Nagy pénz, ráadásul az utolsó fillérig hazai forrásból, ám a kormányzat szerint minden forintot megér, mert akiket várhatóan 2018 januárjától ezen keresztül büntetnek, éves szinten ennél több kárt okoznak.
MIÉRT VAN ERRE SZÜKSÉG?
„A rendszer célja nem többletbevételek előteremtése, hanem a jogkövető magatartás előmozdítása” – állítja az NFM. Adataik szerint a magyar utakon futó kamion és teherautó-állomány 8-10 százaléka túlterhelt, nagy része valószínűleg külföldi.
A keresztségben Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszernek (TSM) nevezett hálózatra a kormányzat miatt három fő ok miatt van szükség:
– a közlekedésbiztonság javítása,
– az úthálózat védelme,
– a jogkövető fuvarozók versenyegyenlőségének biztosítása.
Fokozott mértékben károsítják az utakat a túlterhelt tehergépjárművek, ráadásul ezek baleseti kockázata is nagyobb a bizonytalanabb manőverezhetőség, de különösen a hosszabb fékút miatt. Kiemelt szempontnak nevezik a versenyegyenlőséget is: a túlsúllyal nagyobb haszonnal közlekedtetett járművek rontják a jogkövető vállalkozások piaci helyzetét.
„2017 végéig várhatóan lezárul az objektív bírságolásra alkalmas rendszer teljes körű kiépítése” – válaszolta a Vezess kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) arról az új, 89 ellenőrzési pontból álló hálózatról, amit tavaly október óta építenek országszerte.
A tehergépkocsik mellett a személyautók súlyellenőrzésére is alkalmas, és ha szükséges, utóbbiak üzembentartóit is büntető kapuhálózatból 10 helyszínen már befejezték a kivitelezési munkákat, ebből 9 hitelesítését jelenleg is végzik. Egy helyen, Ács közelében már tesztüzemben működik a járművek kontrollja.
A 89 mérőhelyből 74 az útdíj-ellenőrzési (UD) rendszerhez tartozó kapukra épül, kettőt VJT-portálra (változtatható jelzésképű tábla) szerelnek, a maradék 13 kontrollpontnak pedig teljesen új tartószerkezetet állítanak az utak fölé. A járműveket figyelő és azonosító kamerák csak egyik elemei lesznek a rendszernek, minden egyes helyen szenzorokat építenek az útburkolatba, valamint felállítanak egy „központi hatósági ellenőrző rendszert”, ehhez futnak be a mérőpontokról az adatok.
Összesen 29,9 milliárd forintot költ a projektre a költségvetés. Nagy pénz, ráadásul az utolsó fillérig hazai forrásból, ám a kormányzat szerint minden forintot megér, mert akiket várhatóan 2018 januárjától ezen keresztül büntetnek, éves szinten ennél több kárt okoznak.
MIÉRT VAN ERRE SZÜKSÉG?
„A rendszer célja nem többletbevételek előteremtése, hanem a jogkövető magatartás előmozdítása” – állítja az NFM. Adataik szerint a magyar utakon futó kamion és teherautó-állomány 8-10 százaléka túlterhelt, nagy része valószínűleg külföldi.
A keresztségben Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszernek (TSM) nevezett hálózatra a kormányzat miatt három fő ok miatt van szükség:
– a közlekedésbiztonság javítása,
– az úthálózat védelme,
– a jogkövető fuvarozók versenyegyenlőségének biztosítása.
Fokozott mértékben károsítják az utakat a túlterhelt tehergépjárművek, ráadásul ezek baleseti kockázata is nagyobb a bizonytalanabb manőverezhetőség, de különösen a hosszabb fékút miatt. Kiemelt szempontnak nevezik a versenyegyenlőséget is: a túlsúllyal nagyobb haszonnal közlekedtetett járművek rontják a jogkövető vállalkozások piaci helyzetét.
HOGYAN MŰKÖDIK, ÉS BÜNTETI-E A SZEMÉLYAUTÓSOKAT?
Az aszfaltba épített szenzorok menet közben megmérik a sztrádák és nagyobb forgalmú főutak sávjában haladó járművek súlyát, a kamerák pedig fényképet készítenek róluk, majd a rendszámfelismerő beazonosítja a kategóriájukat, tengelyszámukat, minden lényeges adatukat, még a sebességüket is. Pár másodperc alatt kiderül, hogy ki közlekedik szabálytalanul. Akinél ezt érzékeli a rendszer, azonnal riasztja a legközelebbi ellenőregységet, ők megállíthatják a járművet, sőt visszatarthatják a bírság megfizetéséig és „a túlterheltség megszüntetéséig”. Megkérdeztük, hogy utóbbinál hová pakolja fölös terhét a kamionos, a minisztérium szerint ezt a jármű vezetőjének kell megszerveznie.
Arra is lesz példa bőven, sőt, hogy nem állítják meg a rendszer által szabálytalannak tartott járművet. A rendszer ilyen esetekben „az üzembentartó részére küldi ki a bírsághatározatot az objektív felelősség elvének alkalmazásával”. Ezek a kamerák tehát hitelesítettek lesznek, és a közteresek minap botrányt okozó készülékeivel ellentétben büntethetnek.
A személyautósok számára nyilván az a legfontosabb kérdés, hogy őket is méri-e, és bünteti-e a rendszer. „Túlterhelés esetén a menettulajdonságok a jármű kategóriájától függetlenül romlanak (pl. hosszabb fékút, romló kormányozhatóság), így a baleseti kockázat minden esetben nő. A rendszer képes lesz minden áthaladó jármű tengelyterheléseit és össztömegét megmérni. Bármilyen túlterhelt járművel közlekedve bírság kiszabására kell számítani” – mondja a minisztérium.
Forrás: www.vezess.hu
Az aszfaltba épített szenzorok menet közben megmérik a sztrádák és nagyobb forgalmú főutak sávjában haladó járművek súlyát, a kamerák pedig fényképet készítenek róluk, majd a rendszámfelismerő beazonosítja a kategóriájukat, tengelyszámukat, minden lényeges adatukat, még a sebességüket is. Pár másodperc alatt kiderül, hogy ki közlekedik szabálytalanul. Akinél ezt érzékeli a rendszer, azonnal riasztja a legközelebbi ellenőregységet, ők megállíthatják a járművet, sőt visszatarthatják a bírság megfizetéséig és „a túlterheltség megszüntetéséig”. Megkérdeztük, hogy utóbbinál hová pakolja fölös terhét a kamionos, a minisztérium szerint ezt a jármű vezetőjének kell megszerveznie.
Arra is lesz példa bőven, sőt, hogy nem állítják meg a rendszer által szabálytalannak tartott járművet. A rendszer ilyen esetekben „az üzembentartó részére küldi ki a bírsághatározatot az objektív felelősség elvének alkalmazásával”. Ezek a kamerák tehát hitelesítettek lesznek, és a közteresek minap botrányt okozó készülékeivel ellentétben büntethetnek.
A személyautósok számára nyilván az a legfontosabb kérdés, hogy őket is méri-e, és bünteti-e a rendszer. „Túlterhelés esetén a menettulajdonságok a jármű kategóriájától függetlenül romlanak (pl. hosszabb fékút, romló kormányozhatóság), így a baleseti kockázat minden esetben nő. A rendszer képes lesz minden áthaladó jármű tengelyterheléseit és össztömegét megmérni. Bármilyen túlterhelt járművel közlekedve bírság kiszabására kell számítani” – mondja a minisztérium.
