– Sok a kérdőjel az előkészítő év körül
A kormány tervei szerint a kilencedik évfolyamot a 2019-es tanévtől vezetnék be.
–A keddi köznevelési kerekasztal témája a kilencedik évfolyam beillesztése az oktatási rendszerbe, és most kezdődik erről a szakmai egyeztetés – mondta az oktatásért felelős államtitkár a napokban. Palkovics László kifejtette: a plusz egy évfolyamot az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, tehát mintegy előképzőként jelenne meg, ugyanakkor a szakmai vita erről is fog szólni, hogy hova illesszék be.
Sok a megválaszolatlan kérdés
Miklósi István, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei elnöke kérdésünkre elmondta: nem új keletű a felvetés.
– Ugyanakkor sok a megválaszolatlan kérdés a kilencosztályos iskola 2019-re tervezett bevezetését illetően. Ha ugyanis lesz előkészítő évfolyam, akkor egyelőre tisztázatlan, hogy pontosan meddig, hány éves koráig lehet az óvodában a gyerek. Amennyiben nem iskolaérett, eddig maradhatott az óvodában, az rejtély, hogy hatévesen át kell-e mennie az iskola-előkészítő évfolyamra. Hogy épül fel a kilenc évfolyamos iskola tananyagának a szerkezete? Hogy teremtik meg ennek a tárgyi feltételeit? Mi lesz a pedagógusok képzésével? Az alapképzésre fordítandó több idő kétségkívül hasznos lehet. Mindenképpen konzultációra van szükség, a bevezetés előtt tisztázni kell az újítás hogyanját és mikéntjét. Egy biztos a bizonytalanságban: a gyermekek érdeke a legfontosabb!
– A kilencosztályos általános iskola bevezetésének csak akkor van értelme, ha az az óvoda és az iskola közötti átmenetet könnyíti meg, ha folytatódik az a készség- és képességfejlesztő munka, amit az óvodákban elkezdtünk – mondta lapunknak a tervezettel kapcsolatban Éva, aki az elmúlt több mint három évtized alatt látta, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű kistérség kistelepülésének intézményébe, illetve a nyüzsgő nagyváros ovijába milyen hátrányokkal érkeznek a háromévesek.
– Nálunk lehetőség van arra, hogy 7–8 fős kiscsoportokban foglalkozzunk a kicsikkel, akiket sok esetben arra is tanítani kell, hogyan fogják meg a kanalat, hogyan és mikor, egyáltalán miért mossanak kezet. Három, jó esetben négy évünk van arra, hogy a gyengébb képességűeket fejlesszük, a hátrányokat csökkentsünk, azonban azt is látjuk, ahogy néhány hónap alatt az iskola – mert óriásiak az elvárások, megjelenik a teljesítménykényszer, novemberre olvasni kell – szorongóvá, elkeseredetté teszi a gyerekeket, kudarcként élik meg az első osztályt – magyarázta a mesterpedagógus.
A kormány tervei szerint a kilencedik évfolyamot a 2019-es tanévtől vezetnék be.
–A keddi köznevelési kerekasztal témája a kilencedik évfolyam beillesztése az oktatási rendszerbe, és most kezdődik erről a szakmai egyeztetés – mondta az oktatásért felelős államtitkár a napokban. Palkovics László kifejtette: a plusz egy évfolyamot az óvoda és az általános iskola közé illesztenék, tehát mintegy előképzőként jelenne meg, ugyanakkor a szakmai vita erről is fog szólni, hogy hova illesszék be.
Sok a megválaszolatlan kérdés
Miklósi István, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei elnöke kérdésünkre elmondta: nem új keletű a felvetés.
– Ugyanakkor sok a megválaszolatlan kérdés a kilencosztályos iskola 2019-re tervezett bevezetését illetően. Ha ugyanis lesz előkészítő évfolyam, akkor egyelőre tisztázatlan, hogy pontosan meddig, hány éves koráig lehet az óvodában a gyerek. Amennyiben nem iskolaérett, eddig maradhatott az óvodában, az rejtély, hogy hatévesen át kell-e mennie az iskola-előkészítő évfolyamra. Hogy épül fel a kilenc évfolyamos iskola tananyagának a szerkezete? Hogy teremtik meg ennek a tárgyi feltételeit? Mi lesz a pedagógusok képzésével? Az alapképzésre fordítandó több idő kétségkívül hasznos lehet. Mindenképpen konzultációra van szükség, a bevezetés előtt tisztázni kell az újítás hogyanját és mikéntjét. Egy biztos a bizonytalanságban: a gyermekek érdeke a legfontosabb!
– A kilencosztályos általános iskola bevezetésének csak akkor van értelme, ha az az óvoda és az iskola közötti átmenetet könnyíti meg, ha folytatódik az a készség- és képességfejlesztő munka, amit az óvodákban elkezdtünk – mondta lapunknak a tervezettel kapcsolatban Éva, aki az elmúlt több mint három évtized alatt látta, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű kistérség kistelepülésének intézményébe, illetve a nyüzsgő nagyváros ovijába milyen hátrányokkal érkeznek a háromévesek.
– Nálunk lehetőség van arra, hogy 7–8 fős kiscsoportokban foglalkozzunk a kicsikkel, akiket sok esetben arra is tanítani kell, hogyan fogják meg a kanalat, hogyan és mikor, egyáltalán miért mossanak kezet. Három, jó esetben négy évünk van arra, hogy a gyengébb képességűeket fejlesszük, a hátrányokat csökkentsünk, azonban azt is látjuk, ahogy néhány hónap alatt az iskola – mert óriásiak az elvárások, megjelenik a teljesítménykényszer, novemberre olvasni kell – szorongóvá, elkeseredetté teszi a gyerekeket, kudarcként élik meg az első osztályt – magyarázta a mesterpedagógus.
Eltérően működnek
– Az óvodában 35 perces foglalkozások vannak, tele játékkal, s minden átmenet nélkül elvárni a 45 percnyi figyelmet, amikor már arra sincs idő, hogy egyénileg foglalkozzanak a gyerekekkel, jelentkeznek a gondok – vélekedett Éva, majd hozzátette: a jelenlegi iskolarendszer nem alkalmas az egyéni fejlesztésre, mert azt tudomásul kell venni, másképp és máshogy működnek a gyerekek.
– Amennyiben az alapozó egy év arra ad lehetőséget, hogy akár két év legyen arra, hogy írni, olvasni és számolni megtanuljanak a 6–7 évesek, és valóban, minden tekintetben – fizikailag, szellemileg, érzelmileg és szociálisan is – felkészülnek az iskolára, akkor kell az „előkészítő”. Ha nem az óvodai és iskolai lét közötti szakadék áthidalása a cél, akkor felesleges bevezetni.
A szülőnek is partnernek kell lennie
– Egyszerűnek tűnhet, de komplex kérdés, hogy szükség van-e a kilencosztályos modellre vagy sem. Nem lehet egyértelmű igent vagy nemet mondani. Vannak térségek, ahol már nagyon régen igény lenne egy iskolai előkészítő évfolyam indítására – gondolkodott hangosan Nagy Andrásné nyugdíjas pedagógus.
– A legszegényebb megyék kistelepülési iskoláiban nem ritka, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, felzárkóztatásra szoruló gyermekek aránya meghaladja a hatvan százalékot. Nekik mindenképpen szükségük lenne az alapozó évre, mert rendkívül ingerszegény környezetből érkeznek és szinte semmit nem hoznak otthonról. Ez persze nem a kicsik hibája, legtöbbször a szülők nem tanítják meg nekik, hogyan kell kezet vagy fogat mosni, nem ismerik a napirend fogalmát, nem tudják beosztani az idejüket, az energiájukat, mert nincsenek otthon szabályok. Ha pedig a szülő nem igazán partner, hiába erőlködik a nevelő, erősebb lesz a családi hatás – mutatott rá Tünde néni.
– A pedagógusoknak és a kormánynak közösen kell kidolgozniuk, hogyan épüljön fel az előkészítő év, ehhez pedig figyelembe kell venniük a gyermekek eltérő fejlődési ütemét, teherbírását, képességeit. A cél, hogy játékos formában hozzák egy szintre őket, lehetőleg kiscsoportokban sajátítsák el azokat a készségeket, amelyekre szükségük lesz a tanórák során.
KM
Forrás: www.szon.hu
– Az óvodában 35 perces foglalkozások vannak, tele játékkal, s minden átmenet nélkül elvárni a 45 percnyi figyelmet, amikor már arra sincs idő, hogy egyénileg foglalkozzanak a gyerekekkel, jelentkeznek a gondok – vélekedett Éva, majd hozzátette: a jelenlegi iskolarendszer nem alkalmas az egyéni fejlesztésre, mert azt tudomásul kell venni, másképp és máshogy működnek a gyerekek.
– Amennyiben az alapozó egy év arra ad lehetőséget, hogy akár két év legyen arra, hogy írni, olvasni és számolni megtanuljanak a 6–7 évesek, és valóban, minden tekintetben – fizikailag, szellemileg, érzelmileg és szociálisan is – felkészülnek az iskolára, akkor kell az „előkészítő”. Ha nem az óvodai és iskolai lét közötti szakadék áthidalása a cél, akkor felesleges bevezetni.
A szülőnek is partnernek kell lennie
– Egyszerűnek tűnhet, de komplex kérdés, hogy szükség van-e a kilencosztályos modellre vagy sem. Nem lehet egyértelmű igent vagy nemet mondani. Vannak térségek, ahol már nagyon régen igény lenne egy iskolai előkészítő évfolyam indítására – gondolkodott hangosan Nagy Andrásné nyugdíjas pedagógus.
– A legszegényebb megyék kistelepülési iskoláiban nem ritka, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, felzárkóztatásra szoruló gyermekek aránya meghaladja a hatvan százalékot. Nekik mindenképpen szükségük lenne az alapozó évre, mert rendkívül ingerszegény környezetből érkeznek és szinte semmit nem hoznak otthonról. Ez persze nem a kicsik hibája, legtöbbször a szülők nem tanítják meg nekik, hogyan kell kezet vagy fogat mosni, nem ismerik a napirend fogalmát, nem tudják beosztani az idejüket, az energiájukat, mert nincsenek otthon szabályok. Ha pedig a szülő nem igazán partner, hiába erőlködik a nevelő, erősebb lesz a családi hatás – mutatott rá Tünde néni.
– A pedagógusoknak és a kormánynak közösen kell kidolgozniuk, hogyan épüljön fel az előkészítő év, ehhez pedig figyelembe kell venniük a gyermekek eltérő fejlődési ütemét, teherbírását, képességeit. A cél, hogy játékos formában hozzák egy szintre őket, lehetőleg kiscsoportokban sajátítsák el azokat a készségeket, amelyekre szükségük lesz a tanórák során.
KM
Forrás: www.szon.hu
