Nem igaz, hogy az önálló járóbeteg rendelőkben elvégzett kisebb beavatkozások veszélyesek – állítja felmérésekre alapozva a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség. Az egynapos sebészet fejlesztését a kormány is támogatja, a kórházak azonban nehezen engedik ki a kezükből a területet. Olyan hangokat is hallani, hogy az ellenállás valódi oka az egynapos beavatkozások alacsony hálapénz tarifája.
Kevesebb aktív kórházi ágyra lenne szükség, az egyszerűbb egészségügyi gondokat kistérségi járóbeteg központokban vagy egynapos sebészeteken kellene ellátni – mondja egyre több egészségügyi szakember. Felmérések sora bizonyítja, hogy az ilyen beavatkozások után gyorsabban gyógyulnak a betegek, a kórházaknak pedig kevesebbe kerül az ellátásuk. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is próbálja bővíteni az egynapos beavatkozások körét és számát. Amikor az ágazatért felelős államtitkár tavaly októberben bejelentette, hogy 56 milliárd forintos uniós forrást lehet elkölteni egészségügyi fejlesztésekre, az is kiderült, ebből 8 milliárdot kifejezetten az egynapos beavatkozások körülményeinek javítására, vagyis eszközbeszerzések támogatására és a műtéti infrastruktúra fejlesztésére akarnak fordítani.
Hazánkban 1993 óta lehet egynapos sebészeti beavatkozásokat végezni. Ilyenkor a páciens vagy már a műtét napján, vagy legkésőbb másnap hazamehet, de az eljárás itthon sokkal lassabban terjed, mint a fejlett világ más országaiban. A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke a napokban egy konferencián az összes hazai sebészeti beavatkozás 8-9 százalékában határozta meg az egynapos beavatkozások arányát, hozzátéve, hogy ugyanez például Dániában 74 százalék. Lehoczky Péter szerint lemaradásunk azért káros, mert a folytonos finanszírozási gondokkal küszködő magyar egészségügyben jelentős pénzeket szabadítana fel az egynapos beavatkozások minimum 25, de egyes műtéteknél akár 68 százalékot is elérő költségmegtakarítása. Az így felszabaduló forrásokat más egészségügyi célokra lehetne fordítani, a betegek hamarabb visszanyernék munkaképességüket, gyorsabban rehabilitálódnának, így csökkenne a betegszabadság és a betegállomány ideje, összességében sokkal kevesebb lenne az egy beteg gyógyításához szükséges állami pénz - hangsúlyozta a szakember.
A szövetség úgy látja, az egynapos beavatkozások gyorsabban terjednének, ha nemcsak kórházakban, hanem járóbeteg-ellátásban is el lehetne végezni bizonyos műtéteket és ha a mostani engedélyezett listát további beavatkozásokkal bővítenék. Ma jellemzően nőgyógyászati, plasztikai sebészeti, szürkehályog-, sérv- és urológiai operációkat végeznek úgy, hogy éjszakára már hazaengedik a beteget, de tavaly novemberben már egynapos csípőprotézis-műtét is volt a Pécsi Tudományegyetem traumatológiai és kézsebészeti klinikáján, a kör tehát bővíthető.
Más vélemények szerint a klasszikus kórházak és járóbeteg rendelők azért ódzkodnak az egynapos ellátásoktól, mert önálló felszerelést és komoly szervezést igényelnek, de olyan hangokat is hallani, hogy az orvostársadalom ellenállásának valódi oka az egynapos beavatkozások alacsony hálapénz tarifája.
Kevesebb aktív kórházi ágyra lenne szükség, az egyszerűbb egészségügyi gondokat kistérségi járóbeteg központokban vagy egynapos sebészeteken kellene ellátni – mondja egyre több egészségügyi szakember. Felmérések sora bizonyítja, hogy az ilyen beavatkozások után gyorsabban gyógyulnak a betegek, a kórházaknak pedig kevesebbe kerül az ellátásuk. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is próbálja bővíteni az egynapos beavatkozások körét és számát. Amikor az ágazatért felelős államtitkár tavaly októberben bejelentette, hogy 56 milliárd forintos uniós forrást lehet elkölteni egészségügyi fejlesztésekre, az is kiderült, ebből 8 milliárdot kifejezetten az egynapos beavatkozások körülményeinek javítására, vagyis eszközbeszerzések támogatására és a műtéti infrastruktúra fejlesztésére akarnak fordítani.
Hazánkban 1993 óta lehet egynapos sebészeti beavatkozásokat végezni. Ilyenkor a páciens vagy már a műtét napján, vagy legkésőbb másnap hazamehet, de az eljárás itthon sokkal lassabban terjed, mint a fejlett világ más országaiban. A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke a napokban egy konferencián az összes hazai sebészeti beavatkozás 8-9 százalékában határozta meg az egynapos beavatkozások arányát, hozzátéve, hogy ugyanez például Dániában 74 százalék. Lehoczky Péter szerint lemaradásunk azért káros, mert a folytonos finanszírozási gondokkal küszködő magyar egészségügyben jelentős pénzeket szabadítana fel az egynapos beavatkozások minimum 25, de egyes műtéteknél akár 68 százalékot is elérő költségmegtakarítása. Az így felszabaduló forrásokat más egészségügyi célokra lehetne fordítani, a betegek hamarabb visszanyernék munkaképességüket, gyorsabban rehabilitálódnának, így csökkenne a betegszabadság és a betegállomány ideje, összességében sokkal kevesebb lenne az egy beteg gyógyításához szükséges állami pénz - hangsúlyozta a szakember.
A szövetség úgy látja, az egynapos beavatkozások gyorsabban terjednének, ha nemcsak kórházakban, hanem járóbeteg-ellátásban is el lehetne végezni bizonyos műtéteket és ha a mostani engedélyezett listát további beavatkozásokkal bővítenék. Ma jellemzően nőgyógyászati, plasztikai sebészeti, szürkehályog-, sérv- és urológiai operációkat végeznek úgy, hogy éjszakára már hazaengedik a beteget, de tavaly novemberben már egynapos csípőprotézis-műtét is volt a Pécsi Tudományegyetem traumatológiai és kézsebészeti klinikáján, a kör tehát bővíthető.
Más vélemények szerint a klasszikus kórházak és járóbeteg rendelők azért ódzkodnak az egynapos ellátásoktól, mert önálló felszerelést és komoly szervezést igényelnek, de olyan hangokat is hallani, hogy az orvostársadalom ellenállásának valódi oka az egynapos beavatkozások alacsony hálapénz tarifája.
A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke már idézett előadásában reagált azokra a vádakra, amelyek szerint a járóbeteg-rendelőkben végzett egynapos beavatkozások után több a szövődmény, mint a kórházi műtéteknél. Lehoczky Péter ismertette a szövetség összesítését, amelyet az egészségbiztosítóhoz megküldött adatok alapján készített arról: hány esetben lépett fel a beavatkozás után szövődmény a nem integrált, vagyis kórházaktól független intézményekben. Több mint 16 ezer ilyen műtétet vizsgáltak meg, mindössze 23 esetben lépett fel olyan szövődmény, ami miatt kórházba kellett vinni a beteget. Ezek közül nem sikerült elállítani a vérzést 8 páciensnél, 5 beteget újra kellett műteni, csak egészségügyi környezetben megtalálható úgynevezett nozokomiális fertőzés lépett fel egy alkalommal és ugyancsak egy beteg került intenzív osztályra, de ő sem a műtét közvetlen hatására, hanem szívprobléma miatt.
Az adatok alapján a független járóbeteg-rendelőket tömörítő szövetség úgy véli, teljesen biztonságos a náluk végzett egynapos ellátás. Ezért javasolják az egészségügy vezetésének, az integrált intézmények járóbeteg részlegeinek is adjanak nagyobb önállóságot ilyen gyors beavatkozások elvégzésére és ahol lehetséges, segítsék a megfelelő körülmények kialakítását. A járóbeteg szakellátásban dolgozók meggyőződése, hogy az ilyen fejlesztések nélkül nem lehet megoldani egy, a mainál gazdaságosabban működő ellátórendszer kialakítását.
Forrás: www.nepszava.hu
Az adatok alapján a független járóbeteg-rendelőket tömörítő szövetség úgy véli, teljesen biztonságos a náluk végzett egynapos ellátás. Ezért javasolják az egészségügy vezetésének, az integrált intézmények járóbeteg részlegeinek is adjanak nagyobb önállóságot ilyen gyors beavatkozások elvégzésére és ahol lehetséges, segítsék a megfelelő körülmények kialakítását. A járóbeteg szakellátásban dolgozók meggyőződése, hogy az ilyen fejlesztések nélkül nem lehet megoldani egy, a mainál gazdaságosabban működő ellátórendszer kialakítását.
Forrás: www.nepszava.hu
