Címkék

VILLÁMGYORS ÉS POFONEGYSZERŰ – EGYÜNK EGY FINOM LEVEST!





Míg a párom szeret elpepecselni a konyhában (igen, férfi létére szeret főzőcskézni, nagy szerencsémre:-)), kísérletezgetni, addig én szeretem az egyszerű, vagy inkább rém egyszerű, kevés előkészítést, főzési időt igénylő ételeket.

Nem is csoda, míg neki ajándék, kikapcsolódás, ha főzhet, süthet valamit, addig nálam a napi rutin része. Akár naponta többször is a tűzhely mellé állok, hogy valami finomat készíthessek a kis családomnak!:-) Úgyhogy ha egy egyszerű receptre lelek, azonnal a magamévá teszem, elkészítem! Egy gyors levesrecept pedig mindig jól jön! Mondjuk ez itt!:-)

Tejszínes burgonyaleves villámgyorsan!
Hozzávalók:

 

Tejszínes burgonyaleves villámgyorsan!
Hozzávalók:
3 burgonya, nagyobb méretű

ízlés szerint maradék kolbász

7,5 dl zöldséges alaplé

2 evőkanál vaj

1 dl tejszín

1 db póréhagyma

finomra vágott petrezselyem

A burgonyát pucoljuk meg, majd vágjuk kockákra. A póréhagymát tisztítsuk meg, és karikázzuk fel. A kolbászt szintén vágjuk körülbelül fél centis darabokra.




Olvasszuk fel a vajat egy mély edényben, majd dobjuk rá a burgonyát, hagymát és pirítsuk pár percig. Ezután mehet rá a zöldséges alaplé, aztán mehet bele a petrezselyem. Az egészet negyed óráig közepes lángon főzzük. Ha a krumpli megfőtt, egy botmixerrel finoman pürésítsük az egészet. Figyeljünk, hogy burgonya maradjon darabos! Ha kész, mehet bele a kolbász, és 5-10 percig közepes lángon főzzük tovább. A végén öntsük bele a tejszínt, és még pár percig főzzük. És már kész is, csak tálalni kell és jó étvágyat!



Forrás:  www.proaktivdirekt.com

Ülőmunka - Legalább annyit árt, mint a dohányzás





Az, hogy ülő munkavégzésre kényszerülünk, a legtöbb esetben nem választás kérdése, de némi odafigyeléssel el lehet kerülni annak igencsak káros hatásait.

Az emberi szervezet nem arra van kitalálva, hogy hosszú órákon keresztül ülő pozícióban legyen. Az ülőmunkának nagyon súlyos következményei lehetnek, a legújabb vizsgálatok szerint már legalább olyan komoly rizikófaktora, bizonyos, civilizációs betegségeknek – például agyvérzés, szívinfarktus, szívnagyobbodás, metabolikus szindróma, vesebetegségek -, mint az elhízás vagy a dohányzás. Ma már az is bizonyított, hiába jár valaki egy héten akár háromszor is mozogni, az nem elég, hogy ellensúlyozza az ülőmunka káros hatásait -– mondta a Népszavának Bogdán-Molnár Virág jóga- és életmódoktató, de kis tudatossággal el lehet ezeket kerülni.

Testtartás: ha nem tartjuk egyenesen a gerincünket, összenyomódik és sérv, izomrenyhülés és -rövidülés alakulhat ki. Figyeljünk, hogy billentsük előre a medencét, akár ékpárnát is tehetünk a fenekünk alá. Nyissuk ki, húzzuk hátra a mellkast, hogy a vállak ne essenek előre, ne szorítsák be a szívet, tüdőt, legyen tér a hasban, a porckorongoknál is.

 

Ülésrend
Csípőnket toljuk hátra, hogy a derekunkat és a hátunkat megtámassza a szék támlája – ajánlja a WebBeteg. Ne csak nyakunkat nyújtsuk előre, hanem akár székestül guruljunk közelebb az asztalhoz, vagy teljes hátunkkal dőljünk előre. A billentyűzetet és a monitort úgy kell elhelyezni az asztalon, hogy ne kelljen elfordulnunk, kényszertartásba helyezkednünk, az alkarok az asztalon legyenek. A monitor szemmagasságban legyen. A szék magasságát úgy állítsuk be, hogy talpunk leérjen a padlóra, térdünk és a combunk, az alsó- és a felső lábszár is derékszögben legyen. Nem célszerű sokáig keresztezni a lábakat, érdemes gyakran cserélgetni a pozíciót. Fontos, hogy a széknek legyen karfája. Ülhetünk fittballon is, amely egyenes tartásra és folyamatos mozgásra késztet.
Légzés: figyeljünk oda, hogy nagy levegőt vegyünk, ne pihegjünk, mert az csak az életben maradáshoz elég. Ha a lelassult anyagcsere miatt a szerveink nem jutnak elegendő oxigénhez, nem mozdul a rekeszizom, ami kedvez a refluxnak, fájni fog a hátunk, gerincünk és a nyakunk, sőt gyengül az immunrendszer is.




Szünet: a hosszú ideig tartó mozdulatlan ülés súlyosan károsítja a porckorongokat és a gerincet, már fiatalon csípő- gerinc- és nyakfájdalmat okozhat. Bizonyos időközönként - óránként – álljunk fel, járjunk egyet, mozogjunk egy kicsit: lassan guggoljunk ötöt, hajoljunk előre, végezzünk fej-, nyak- és vállkörzést. Ezzel elindul a „pumpálás”, vér áramlik az izmokba. Időnként ülés közben is megfeszíthetjük az izmainkat és nyújtózhatunk.

Emésztés: az ülésnél lelassul, a belek ilyenkor panganak, renyhék lesznek, ezért nagyon fontos a folyamatos folyadékbevitel és a megfelelő, rostban gazdag táplálkozás. „Semmiképpen se kávéval és cigivel szakítsuk meg az ülést. Mozgassuk meg magunkat és együnk meg inkább egy doboz áfonyát” - mondta az életmódoktató. A számítógép előtt ülve az izmainkat alig használjuk, viszont rendszeresen eszünk, sokan folyamatosan nassolnak is, de a lelassult anyagcsere nem képes feldolgozni az elfogyasztott élelmiszereket. Ezért „muszáj” mozognunk, akár naponta, de hetente legalább háromszor.

Rossz jel
Ha dagad a lábuk, az visszér vagy szívelégtelenség tünete lehet. Ha sokáig mozdulatlanul lóg láb, a vénák kitágulnak, pang bennük a vér, amit csak mozgással lehet visszapumpálni.




Forrás:  www.nepszava.hu

AMIKOR MÁR NEM CSAK KÍNOS A (TEST)SZAG – FORDULJ ORVOSHOZ!





Igyekszünk odafigyelni testünk, szánk, intim testtájaink higiéniájára, ám egy ideje mintha nem stimmelne valami. Hiába minden igyekezet, mégsem olyan illatfelhő leng minket körül, amilyet mi szeretnénk. Esetleg csak bizonyos alkalmakkor érezzük kellemetlennek azokat a bizonyos szagokat.

Meglehet, testünk jelez, hogy valami nagyon nem stimmel, és teljesen más van e tüneteket mögött, mint gondolnánk. Érdemes a végére járnunk a zavaró test-, száj- vagy egyéb szagoknak.

Miért lehet?
Ha a „nagy dolgok” bűzlenek
Természetesen nem arról van szó, hogy rózsaillatúnak kellene lennie a székletünknek. Ám ha extrém szúrós szagot áraszt utánunk a toalett, és még a puffadás, gázok is gyötörnek minket, akkor a háttérben akár laktózérzékenység is állhat. Amennyiben a probléma gyakorivá, kellemetlenné, zavaróvá válik, érdemes orvoshoz fordulni.

Ha a „kis dolgokkal” is baj van
Ha eleget iszol, és spárgát sem ettél (ami állítólag okozhat szagos vizeletet), ám a vizeleted mégis szúrós, érdekes szagú, akkor lehet, húgyúti problémáid vannak. Valószínűleg a húgycsőben és a hólyagban lévő baktériumok okozta gyulladás miatt lehet a kellemetlen illatú vizelet. Ebben az esetben is, de ha fájdalmak, véres „pisi”, egyéb tünet is társul ehhez, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

 

Édes lehelet
Ugyan az édes, cukorillatú lehelet nem kifejezetten rossz, ám mégsem teljesen normális. A hátterében akár cukorbetegség, vagy egyéb megbetegedés is állhat.

Reggeli „illatfelhő”
Ha reggel kellemetlen lehelettel ébredsz, és mondjuk a fogaid is rendben vannak, akkor az is állhat még ennek hátterében, hogy egész éjszaka a szádon vettél levegőt. Ez pedig a száj kiszáradásához, a baktériumok elszaporodásához, így kellemetlen lehelethez vezethet. Ilyenkor érdemes utánajárni annak, hogy miért nem az orrunkon veszünk levegőt. A légzés akadozása, orrpolip, esetleg valami más állhat a háttérben?

Ne vedd le a cipőd!
Persze, muszáj! És milyen jól is esik egy fárasztó nap után kibújni a cipőnk szorításából, felpolcolni a lábunkat és élvezni… a lábszagunkat? Hogy mi? És mitől ilyen kellemetlen? Vagy a cipőn, cipőben kell keresni a hibát, vagy a lábunkon. A túl „műanyag” lábbeli, zokni is okozhat lábszagot. De az is lehet, hogy egy igen makacs lábgombával van dolgunk.




Cikkünk tájékoztató jellegű, semmiképpen nem helyettesíti a szakorvossal, szakemberrel való konzultációt!


Forrás: www.proaktivdirekt.com

A szíve viszi el a legtöbb magyart





Az unióban Magyarország harmadik helyen áll a keringési betegségekben elhunytak számát tekintve, ráadásul itthon a szívizom elégtelen vérellátásával járó ischaemiás szívbetegségekben halnak meg a legtöbben.


A szívünk az egyik legfontosabb szervünk, percenként körülbelül 72-szer dobban, azaz húzódik össze, ami azt jelenti, hogy egy átlagos élet alatt ez körülbelül 2,5 milliárdszor ismétlődik meg. A testünkben nagyjából 5,6 liter vér található, amit a szív percenként háromszor keringet át a szervezetben. A szívünkre ráadásul minden kihat: a táplálkozásunk, az életmódunk, a minket érő stressz, a zaj, sőt a gondolataink is. Így nem csoda, hogy az ischaemiás, azaz a szívizom elégtelen vérellátásából adódó szívbetegségek Magyarországon a halálesetek 30%-áért felelősek, de világszinten is ez a vezető halálok 17%-kal. A nemek közel hasonló arányban érintettek itthon: 2016-ban a magyar nők 32%-a, míg a férfiak 27%-a hunyt el ilyen okból.

 

Sajnos Európában több szempontból is dobogósok vagyunk ezen a téren: szív- és érrendszeri megbetegedés, illetve szívinfarktus miatt fekszünk kórházban a legtovább (átlagosan 11 napot, szemben a sereghajtó Dániával, ahol ez csak 5,5 nap). Emellett Németország után nálunk írják fel a legtöbb magas vérnyomás elleni gyógyszert, 2000 és 2013 között majdnem megduplázódott a kiállított receptek száma: ez azt jelenti, hogy 1000 emberre átlagosan közel 550 adagra szóló vény jut. Ha a hazai régiókat nézzük, 1998 és 2010 között az Észak-Alföldön haltak meg a legtöbben szívbetegségben, de Észak-Magyarországon is jelentős növekedés volt tapasztalható. A legkevesebben Közép-Magyarországon voltak érintettek.




Mik lehetnek az okok, és mi segítheti a megelőzést?
A végzetes kimenetelű szív- és érrendszeri megbetegedések legnagyobb rizikófaktorai között találjuk például a magas vérnyomást: ezen a téren a negyedikek vagyunk Európában, a magyar férfiak közel 35%-a, míg a nők 24%-a küzd ezzel a problémával. Emellett a helytelen táplálkozás és a magas koleszterinszint is nagyban közrejátszhat az ilyen jellegű betegségek kialakulásában.

A megelőzés érdekében fokozottan érdemes odafigyelni a tudatos táplálkozásra: csökkentsük a telített zsírok fogyasztását és a koleszterinbevitelt, és fogyasszunk minél több ómega-3 zsírsavban gazdag ételt. „A mediterrán diétát javaslom, amely sok zöldség és gyümölcs, gabonafélék, hal, olívaolaj, valamint mérsékelt mennyiségű bor fogyasztásán alapul. A dohányzás, a kávé és az alkohol azonban károsan hat a szívrendszerre, ezek elhagyása erősen javasolt” – hangsúlyozza Dr. Bánkuti Erzsébet. Emellett a rendszeres mozgás is elengedhetetlen: „A szívproblémák megelőzéséért már napi 30 perc aktív testmozgással is sokat tehetünk. Nem kell feltétlenül edzőtermi mozgásformát választani, ez lehet akár séta vagy futás is” – tette hozzá. A fokozott kockázattal élő, vagy szív- és érrendszeri betegségben szenvedők számára az egyénre szabott aerob fizikai tréning részeként az úszás és kerékpározás is jó választás lehet.




Forrás: www.patikamagazin.hu

Így zajlik a dialízis





A dialízis egy vesepótló kezelés, amelynél a vért vagy közvetlenül tisztítják meg a méreganyagoktól, vagy pedig a hashártyát használják fel szűrőként, hogy a szervezetet megszabadítsák a toxinoktól.

 Dialízisre akut és krónikus (három hónapnál régebb óta fennálló) veseelégtelenségnél egyaránt szükség lehet. Akutveseelégtelenségesetén az állapot rögzülhet, krónikussá is alakulhat, így ilyenkor szükségessé válhat a tartós vesepótló kezelés. A dialízist igénylő vesebetegségek leggyakoribb okai közül a cukorbetegséget, a magas vérnyomást és a belgyógyászati vesebetegségeket kell kiemelni.

Magyarországon nagyságrendileg 700 ezer-1 millió embert érint valamilyen vesebetegség, közülük 60-100 ezren igényelnek vagy igényelnének gondozást - a pontos számok sajnos nem ismertek, mert az egészségügyi ellátórendszer nem tud minden érintettről. Azt viszont tudjuk, hogy körülbelül 6 ezer krónikusan dializált (rendszeres vesepótló kezelésre szoruló) beteg él az országban. Mellettük nagyjából ugyanennyien részesülnek átmenetileg dialízisben akut veseelégtelenség miatt.

A veseelégtelenség tünetei
A veseelégtelenség gyakran tünetszegény módon alakul ki, ugyanis a vesefunkció romlását nem kísérik specifikus elváltozások és panaszok, illetve a tünetek csak későn jelentkeznek. Igazi jelei csak a végstádiumú veseelégtelenségnek vannak: ilyenkor csökken a vizelet mennyisége, lassultság, fáradtság és gyengeség, étvágytalanság, hányinger és fogyás, továbbá esetenként fémes íz érzése jelentkezik. A panaszokhoz társulhat magas vérnyomás, főleg lüktető, tarkótáji fejfájás, szürkés, sápadt bőrszín, illetve az alsó végtagokon jelentkezhet ödéma. A felsorolt általános tünetek sem kizárólagosan jellemzőek a veseelégtelenségre, más is okozhatja, a probléma tehát inkább csak a laborleletekből olvasható ki. Sajnos emiatt a végstádiumú veseelégtelenség gyakran még ma is hirtelen derül ki.

Hogy valakinek szüksége van-e művese-kezelésre, a laboreredményekből, valamint a képalkotó- és egyéb vizsgálatok eredményeiből következtetnek az orvosok. A legjellegzetesebb paraméter a szérum kreatinin szintje, lévén, hogy abból életkor és nem alapján kalkulálni lehet az úgynevezett glomeruláris filtrációs rátát. Ez a vese szűrőképességét mutatja meg: ha ez a normális szint nagyjából 15 százaléka alá süllyed (a normális szint 15 ml/perc/1,73 m2), akkor indokolt a vesepótló kezelés.

Meddig kell alkalmazni a dialízist?
A dialízis a vese működését nem rontja, de nem is javítja. Valójában csupán pótolja a vesefunkciót - illetve annak egy részét -, de magának a vesének az állapota attól függően romlik vagy javul, hogy a veseelégtelenségét mi okozza, és hogy ez kezelhető-e. Ki kell emelni azt is, hogy a művese-kezelés nem minden vesefunkciót képes pótolni, de amit nem pótol, annak jelentős része máshogy rendezhető. Ilyen például a vérnyomás, amelynek szabályozásában a vese is szerepet játszik. Ugyancsak közreműködik a szerv a vérképzésben és segíti a csontanyagcserét. Mindezek veseelégtelenségnél gyógyszeresen egyensúlyban tarthatóak.

Megemlítendő, hogy a végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegek jelentős része veseátültetésre, transzplantációra is alkalmas. Utóbbi a vesegyógyászat és az orvostudomány rohamosan fejlődő területe, aminek köszönhetően az élődonoros veseátültetésnek manapság egyre nagyobb szerepe van. Utóbbi már tervezhető, könnyebben végezhető, a halott donorból történő szervátültetésnél jobb kimenetellel kecsegtető megoldás. Ha viszont a beteg  valami miatt nem alkalmas transzplantációra, akkor dialízissel és kiegészítő kezelésékkel a betegek zöme elfogadhatóan egyensúlyban tartható.

Aki nem jár el dialízisre, pedig szüksége lenne rá, komoly szövődményekkel számolhat, mivel a folyadék és a méreganyagok visszatartása más szerveket is károsíthat. Ionzavarok, különösen magas káliumszint alakulhat ki, ami szívritmuszavarhoz, szívmegálláshoz, hirtelen szívhalálhoz vezethet. A visszatartott folyadék magas vérnyomást okozhat, ami az agyvérzés és a szívinfarktus kockázatát növeli. A visszatartott víz magának utat keresve a tüdőbe is bejuthat, ahol tüdővizenyő miatt akár fulladást is eredményezhet. A felhalmozódó méreganyagok lerakódhatnak a különböző szervekben, ezáltal károsíthatják azokat - az agy esetében ez akár a kómáig is vezethet. Röviden a dialízis elhagyása egy idő után szinte biztosan halált okoz.

Hogyan zajlik a kezelés?
A dialízisnek két fő formája létezik. Az egyik az úgynevezett hemodialízis-kezelés, amelynél magát a vért tisztítják meg. Ennél folyamatosan nagy mennyiségű vért szívnak ki egy érből, "átmossák", eltávolítják belőle a méreganyagokat, sókat, illetve a felesleges folyadékot, majd a megtisztított vért visszajuttatják a szervezetbe. Krónikus esetben, amikor a saját vesék már egyáltalán nem működnek, hetente háromszor van szükség erre a beavatkozásra. Hemodialízisnél percenként általában 300-400 milliliter vért tisztítanak meg, emiatt ehhez nem a vérvételhez használt kis erekből vesznek vért, hanem vastagabb, nagy vérátfolyású érből. Mesterségesen alakítanak ki az érintettek alkarján egy érösszeköttetést úgy, hogy egy ütőeret összekötnek egy gyűjtőérrel, így tág, nagy vérhozamú gyűjtőérszakaszt nyernek: a gyűjtőér ugyanis kitágul, fala pedig idővel megvastagszik a bekerülő nagy nyomású és nagy mennyiségű ütőeres vértől.

Magához a beavatkozáshoz nem szükséges kórházi bennfekvés: a hemodialízist ambulánsan végzik, általában 4 óra alatt, heti 3 alkalommal. Azokban az országokban, ahol a távolságok óriásiak - például Kanadában -, már meghonosodott az otthoni hemodialízis is: ilyenkor a betegeknek be sem kell menniük a kórházba. Itthon a hemodialízist meghatározott centrumokban végzik, ahol a betegeknek mindig meg kell jelenniük, de van törekvés az otthoni hemodialízis meghonosítására is. Mivel ez a beavatkozás gyakorlatilag három napot elvesz a hétből, az érintettek közül kevesen tudnak teljes állásban dolgozni.

A dialízis másik formája a hasűri vagy más néven peritoneális dialízis, amelynél a beteg hasába, a hashártya két lemeze közé a hasfalon keresztül egy csövet ültetnek. Ezt követően a hashártya két lemeze közé ozmotikusan aktív anyagot, például cukoroldatot juttatnak, amely a hashártya hajszálereiből folyadékot, méreganyagokat, ionokat "szív magába". Az így létrejövő oldatot egyszerűen leengedik a csövön keresztül. Ilyenkor tehát egy természetes szűrőt, a hashártyát használják arra, hogy a vér megtisztuljon. Ez a megoldás folyamatosan zajló tisztítást jelent: a betegek általában maguk cserélnek - naponta 4-5 alkalommal - folyadékot a hasukban. Mindez otthon, tiszta körülmények között elvégezhető: ilyenkor a beteg hasában gyakorlatilag folyamatosan ott van általában mintegy 2 liternyi folyadék.

Van a módszernek automatizált változata is: ilyenkor a hashártya lemezei közé vezetett csőhöz egy keringtetőkészüléket kapcsolnak. Ezt éjjelre a legjobb szervezni: használatakor este lefekszik a beteg, ráköti magát a gépre, amely folyamatosan be- és kiengedi a folyadékot. Így gyakorlatilag éjjel,alvásközben történik meg a művese-kezelés. A hasi dialízisben részesülők, szemben azokkal, akik hemodialízist kapnak, szabadabban mozognak, munkaképességük jobb lehet. Sajnos - bár ritkán - szükség lehet úgynevezett hibrid kezelésre is, amikor a nem kellő hatékonyság miatt a peritoneális dialízis mellett hemodialízis-kezelésre is szükség van.

 

Gyógyulási esélyek
Ha krónikus vesebetegségről és végstádiumú veseelégtelenségről van szó, akkor a dialízisre tartósan szükség van és csak vesetranszplantációval lehet kiváltani. Ha átmeneti, úgynevezett akut veseelégtelenségről beszélünk, akkor a művese-kezelés csak a problémás időszak áthidalásáig szükséges. Bizonyos vesebetegségek gyógyíthatóak vagy akár maguktól gyógyulnak, így a dialízis ezt követően teljesen elhagyható.

Hogy valaki dialízisre szoruljon, a vesebetegségek megelőzésével, időben felismerésével és megfelelő kezelésével lehet elkerülni. A felismerés nehéz, mivel a vesebetegségek többsége kezdetben nem okoz tüneteket, ami miatt a szűrővizsgálatoknak kiemelt szerepük van. Ez egyszerű laborvizsgálatot és vérnyomás-mérést jelent, amelyet nem szabad elhanyagolni.

Érdemes tudni, hogy az emberek kétszer egymillió vesetestecskével születnek. Ezek száma az élet során nem nő, de funkciójuk változhat. Szervezetünk tehát életünk végéig ebből gazdálkodik. A vesetestecskék működése a kor előrehaladtával normális körülmények között, betegségek fennállása nélkül is csökken, de ez önmagában nem jelent problémát, ugyanis a vesék működése "túltervezett". Emiatt adhatja oda egy egészséges ember az egyik veséjét az arra rászorulónak anélkül, hogy neki ebből komolyabb hátránya származna.




A dialízis lehetséges szövődményei
A művese-kezelés során folyadékeltávolítás is zajlik, ugyanis a betegeknek általában már nincs vagy csak elhanyagolható mennyiségű vizeletük van. Emiatt ha a kezelésre úgy érkeznek, hogy szervezetük nagy mennyiségű folyadékot tart vissza, akkor ezt négy óra alatt kell eltávolítani. Ilyenkor a nagyobb mennyiségben leszedett folyadék hirtelen alacsony vérnyomáshoz vezethet, ami rosszullétet okoz. Emellett jelentkezhet magas vérnyomás is a kezelés alatt, esetleg helyi vérzés, fokozott véralvadás, illetve egyéb szövődmények is. Az otthon végezhető hasűri kezelés, mivel a hasüreg egy csövön keresztül kapcsolatban van a külvilággal, fertőzésveszélyt is jelenthet. Ezeknek a szövődményeknek a jelentős része azonban elkerülhető.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Wágner László nefrológusnak.




Forrás: www.hazipatika.com

Ez történik, ha napi fél liter gyömbérteát iszol!





A gyömbér teát már évezredek óta alkalmazzák gyógyászati célokra. A népi gyógyászat úgy tartja, hogy hatásos segítség hányingerre, megfázásra, különböző ízületi fájdalmakra és emésztési problémákra is.

A gyömbér évelő, egyszikű, gumós növény, mely elsősorban Ázsiában őshonos, de üvegházban bárhol termeszthető. Ez az egyik legelterjedtebb gyógynövény a világon, köszönhető ez annak, hogy fűszerként is igen jól használható.
A gyömbér jellegzetes illatát és ízét, a benne lévő illóolajnak, a bizabolénnek, továbbá a shogaoloknak, és a gingeroloknak köszönheti. Tartalmaz még cukrot, gyantát, gyantasavat, keményítőt, némi vitamint (B1, B2, B3, B5, B6, B9, C) és ásványi anyagot (kalcium, vas, magnézium, foszfor, kálium, cink). Érdemes tudni, hogy a gyömbér hatóanyagainak nagy része közvetlenül a héja alatt van, így ne hámozzuk meg vastagon, inkább csak mossuk meg jó erősen.
A gyömbér tea pozitív hatásai:

 

- jól alkalmazható hányinger esetén (kivéve a terhességi rosszullétet),
- gyulladáscsökkentő hatású, így jó meghűlésre, torokfájásra,
- jó vértisztító,
- csillapítja az izom és ízületi fájdalmakat,
- segítséget nyújt emésztési bajoknál,továbbá jó étvágyjavító is,
- erősíti az immunrendszert,
- csökkenti a (rossz) koleszterin szintet,
- javítja a memóriát.
Gyömbér tea elkészítése:




Aprítsunk fel egy kis darab gyömbért (előtte jól mossuk meg, vagy hámozzuk meg, de vékonyan) és főzzük meg fél liter vízben fél órán keresztül. Jól édesíthető mézzel.



Forrás:  www.humormagazin.com

SZÍNKAVALKÁD A TEPSIBEN! LILA KÁPOSZTÁS CSIRKECOMBOK - RECEPT





Megvan a legújabb tepsis csirkecomb receptünk! Ez az az étel, amit nem lehet megunni, és végtelen a variációs lehetőségek száma. Most lila káposztával, vörösborral és császárszalonnával bolondítjuk meg az alapreceptet. Dobd fel a hangulatot egy ilyen szép, színes étellel!

Lilakáposztás csirkecombok - recept
Hozzávalók:

4 db tanyasi csirkecomb
1 kisebb fej lila káposzta
2 nagyobb lila hagyma
3 gerezd fokhagyma
2-3 db sárgarépa
20 dkg császárszalonna
2 ek liszt
2,5 dl csirkealaplé
2,5 dl vörösbor
2 db babérlevél
1 mk kakukkfű
só (ízlés szerint)
őrölt színes bors (ízlés szerint)
2-3 ek olívaolaj

 

A káposzta külső leveleit fejtsük le, majd vágjuk fel vastagabb cikkekre. (a torzsájából hagyjunk rajta, hogy a leveleket összefogja)

A hagymát pucoljuk meg, majd vágjuk félbe, és szeleteljük fel. A fokhagymát szintén pucoljuk meg, majd vágjuk fel apróra. A sárgarépát tisztítsuk meg, majd karikázzuk fel.

A császárszalonnát kockázzuk fel, a csirkecombokat vágjuk ketté.

Egy serpenyőbe hevítsük fel az olajat, adjuk hozzá a császárszalonnát, és süssük pár perc alatt világos színűre, majd szedjük ki a zsiradékból, és szórjuk bele egy nagyobb tepsibe.

A visszamaradt zsiradékba helyezzük bele a csirkecombokat, majd pár perc alatt mindkét oldalát süssük szép pirosra. Ezután szedjük ki a zsiradékból, majd helyezzük a tepsibe, és tegyük köré a káposztaszeleteket.

Ezután tegyük a zsiradékba a felszeletelt vöröshagymát, majd addig pároljuk, hogy egy kicsit összeessen, majd szedjük ki, és szintén tegyük a tepsibe.




Ezután adjuk a zsiradékhoz a felkarikázott sárgarépát, adjuk hozzá az apróra vágott fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg a kakukkfűvel, pároljuk pár percig, majd szórjuk meg a liszttel, keverjük alaposan össze, és öntsük fel az alaplével és a borral.

Ezután öntsük a tepsibe, tegyük bele a babérlevelet, majd fóliával fedjük le a tepsit mielőtt a sütőbe helyeznénk.

Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten pároljuk kb. 60 percig. (én légkeverésnél 160 fokon, 60 percig pároltam)

Amikor a hús és a zöldségek puhára párolódtak, vegyük le a fóliát, helyezzük vissza a sütőbe, és süssük még pár percig.

Ameddig a hús sül, készítsünk mellé ízlés szerint köretet. Én rizst készítettem, de jól illik hozzá pl. a krumplipüré is.

Tálaláskor tegyünk a tányérba pár kanál rizst (v. az ízlés szerint készített köretet) helyezzük rá a húst, kanalazzuk rá a szaftos zöldségeket, helyezzük mellé a káposztacikket, majd úgy kínáljuk.




Forrás: www.proaktivdirekt.com

Csontdaganatok tünetei és kezelése





Mik a csontdaganatok?
A csontdaganatok azok a daganatok, amelyek a csontból indulnak ki vagy azokat érintik. Az előbbi az elsődleges csontdaganat, míg az utóbbi a másodlagos, ami egy máshonnan induló tumor áttétje.

A csontdaganatok előfordulása
Az elsődleges csontdaganatok viszonylag ritkák, az összes daganatnak kevesebb, mint 1 százalékát teszik ki. Ennek nagyjából fele rosszindulatú. Ez Magyarországra vonatkoztatva azt jelenti, hogy évente mintegy 80-90 új beteget diagnosztizálnak. A más tumorok miatti csontáttét ennél sokkal gyakoribb, már ezres nagyságrendű.

A leggyakoribb elsődleges rosszindulatú csonttumor a csont oszteoszarkómája, ez teszi ki a rosszindulatú csontdaganatok mintegy 35 százalékát. Ez a betegség alapvetően két korcsoportot érint: az idősebbeket és a húsz-harmincéves korosztályt. A második leggyakoribb csonttumor a kondroszarkóma, ami az összes ilyen típusú megbetegedésnek nagyjából 25 százalékát adja. Elsősorban a 40-50 éves korosztálynál jelentkezik. Az elsődleges csontdaganatok közül a legismertebb a főleg tízen-huszonéves fiatalokat érintő Ewing-szarkóma. Ez teszi ki a primer csonttumorok 15-20 százalékát. Összességében elmondható, hogy az elsődleges rosszindulatú csonttumorok háromnegyedéért az utóbb megnevezett három betegségtípus felelős. Ezek gyakrabban érintik a férfiakat, a férfi-női arány rendszerint 1,6-2 az 1-hez.
A csontdaganatok okai
A legtöbb esetben ismeretlen a csonttumorok kiváltó oka. Annyit tudni, hogy például a Ewing-szarkóma esetében kimutattak genetikai eltérést bizonyos génekben, ezt a betegek 60-80 százalékánál azonosítani lehet. Vannak olyan ritkább csontdaganatok is, amelyeknél szintén találtak genetikai eltéréseket. Ezek azonban inkább azért azonosíthatók, mert vannak olyan szindrómák, így például a Maffucci-szindróma és az Ollier-szindróma, amelyek többszörös csontelváltozásokkal járhatnak, azok pedig malignizálódhatnak, azaz kialakulhat belőlük rosszindulatú csonttumor. Ismertebb csontelváltozás a Paget-kór is, amelynek talaján szintén létrejöhet rosszindulatú csonttumor.

Feltételezik, hogy bizonyos vegyületekkel összefügg a csonttumorok kialakulása. Ilyenek lehetnek egyes fémek, például a króm, a nikkel, a kobalt és az alumínium, amennyiben valaki olyan helyen dolgozik, hogy ezek gőzét belélegzi.

Másodlagos csonttumor bármilyen daganat áttétjeként kialakulhat, de vannak olyan típusok, amelyeknél erre nagyobb az esély: az egyik a prosztatadaganat, a másik az emlőrák. Ezek azért fontosak, mert a gyakoribb tumorok között szerepelnek, elsődleges áttétképző helyük pedig a csontban van. A tüdő- és a kolorektális daganatok (vastag- és végbélrák) is gyakrabban adnak csontáttétet. Ez a négy daganattípus okozza a másodlagos csontdaganatok 80-90 százalékát.


 A csontdaganatok diagnózisa
A Ewing-szarkóma, az oszteoszarkóma és a kondroszarkóma az esetek 80-90 százalékában már röntgenkép alapján felismerhető. Azaz a diagnózishoz és a kezelés mihamarabbi megkezdéséhez elegendő lenne, ha a betegségre gondolnának az orvosok, a panaszos betegeket pedig megröntgeneznék, főleg akkor, ha azok fiatalok. A diagnózis felállításának része az is, hogy feltárásos biopsziával szövettani mintát vesznek a tumorból, azt szövettanra küldik. Ezekkel a módszerekkel szinte mindig felállítható a diagnózis, de a kezelés megkezdéséhez további vizsgálatok is szükségesek. Ahhoz ugyanis, hogy kiderüljön, a tumor kiterjedt-e, illetve mennyire kiterjedt, érinti-e az ereket, behálózza-e az idegegeket, lágyrészeket, CT-, sőt MR-vizsgálat is kell.

Fontos megemlíteni a csont izotópos vizsgálatát, a csontscan-t is, ami kimutatja, hol zajlanak kóros csontfolyamatok. Ehhez az szükséges, hogy a betegnek intravénásan beadják az izotópot, utána egy detektorral megvizsgálják, hogy kiderüljön, hol halmozódott fel. Ennek különösen a csont elsődleges szarkómáinál van nagy jelentősége, azok ugyanis a velőn keresztül úgynevezett átugró vagy skip metasztázist adnak. Ez azt jelenti, hogy a tumor a csonton belül egy ugrással 5-10 centivel is előrébb juthat, ott megtapadhat, növekedni kezdhet. A csontizotópos vizsgálat és az MR ezt ki tudja mutatni.
A csontdaganatok tünetei, kórlefolyása
A különböző csontdaganatok tünetei nagyrészt azonosak: a tumor környékén jellemzően duzzanat keletkezik, amit fájdalom is kísér. A Ewing-szarkómánál nagyon gyakran van emellett lágyrész-duzzanat is. Az oszteoszarkóma és a kondroszarkóma elsősorban csontból indul ki, esetleg onnan terjedhet be a lágyrészekbe.

Duzzanatot kísérő fájdalom mindhárom típusnál jelentkezhet. Ha a tünetek a térd környékén jelennek meg, általában oszteoszarkómára kell gyanakodni. Ez a betegség általában a hosszú csöves csontokból - legtöbbször a combcsont térd felé eső részéből - alakul ki, duzzanattal, fájdalommal indul. A kondroszarkóma inkább a medencecsontnál, törzshöz közeli csontoknál, gerincnél alakul ki. Ha mégis hosszú csöves csontból indul, akkor inkább a törzshöz közelebb eső ízületeknél jelenik meg. Ez inkább porcot termelő tumor, míg az oszteoszarkóma csontot termelő.

A tünetek megjelenését a betegek gyakran traumákkal kapcsolják össze, mondván, az érintett területet megütöttek. Emiatt fordul elő gyakran, hogy a tumort csak későn ismerik fel. 

 

A csontdaganatok kezelése
A primer és másodlagos csontdaganatok kezelését szét kell választani.

Primer csonttumorok:

A csontszarkómák kezelésének gerincét az ortopéd sebészeti ellátás adja, de része a kemoterápia is. A protokollok szerint a kezelés általában kemoterápiával indul, azzal megkisebbítik a tumort, azt követően pedig elvégzik a műtétet. A harmadik fázis ismét a kemoterápia.

Az egyes tumortípusok ellátása valamelyest különbözik. Az oszteoszarkóma például jól reagál kemoterápiára, ezért kezelése szinte mindig a kemoterápia-műtét-kemoterápia hármasát jelenti. A Ewing-szarkóma nem csak a kemoterápiára, hanem a sugárterápiára is érzékeny, ezért itt teljes, komplex onkológiai kezelésről van szó: a betegek a végtagmegtartó műtét mellett kemoterápiát és sugárkezelést is kaphatnak (a nemzetközi protokoll szerint a műtét előtt). A műtétet szintén kemo- vagy sugárterápia követi. A kondroszarkóma kevésbé érzékeny a kemoterápiára, és sugárkezelésre, emiatt ebben az esetben inkább a sebészi ellátásra lehet támaszkodni.

A csontdaganatok esetében a műtét ma már nem amputációt jelent, az csak korábban volt jellemző, amikor még nem volt hatékony gyógyszeres kezelés. Ma már az esetek 85 százalékában végtagmegtartásra törekednek az ortopéd sebészek. Mivel kevés ilyen tumor van, a betegeket külön centrumokban operálják, olyan helyeken, ahol az ortopéd sebészek jártasak a protetizálásban. Ez azért fontos, mert a műtét során sokszor kiveszik a beteg csontrészt, majd azt protézissel, csontmasszákkal pótolják, ami a sebészetnek egy speciális területe.

A kezelést követően nagyon fontos a rehabilitáció, aminek része a gyógytorna. Fontos a szociális, pszichés támogatás is, hiszen a végtagműtétek után a betegek aktív élete mindenképp átalakul.

Másodlagos csonttumorok:

A másodlagos csontdaganatok kezelése alapvetően nem műtéti, például egy gerincáttétet nem szoktak feltétlenül eltávolítani. Ennek oka, hogy ha a csontban már megjelenik az áttét, akkor az azt jelzi, hogy a betegség elterjedt a szervezetben, a véráram útján eljutott egyéb területekre is. Azaz nem kezelhető lokálisan. Ilyenkor már minden esetben mérlegelni kell a beteg életkilátásait, nézni kell általános állapotát, alapbetegségét. Ennek megfelelően kell választatni az áttétre vonatkozó agresszív vagy kevésbé agresszív kezelések közül. Ha például emlődaganatnál csak egyetlen csontáttétet mutatnak ki, a betegnek pedig akár tíz éves túlélése is lehet, akkor érdemes akár műtéttel eltávolítani, sugárkezelni az áttétet.

Ha viszont a helyzet rosszabb, a gyógyszeres kezelés lehet a megoldás. Ehhez olyan hatóanyagú gyógyszereket használnak (ezek nem kemoterápiás szerek) amelyek a csontok átépülését képesek megfékezni. Szóba kerülhetnek úgynevezett szisztémás izotóp kezelések is. Ezek hatóanyagai a csontokban a kalcium helyére épülnek be, rövid hatótávú béta-sugárzással gyógyítják a körülöttük lévő beteg csontterületeket.
A csontdaganatok gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek mindig attól függnek, hogy a betegséget mikor fedezik fel, illetve lokalizált-e. Például áttét nélküli, operálható esetben 80 százalékos is lehet az ötéves túlélés. Viszont ha a tumor kiterjedtebb, ízületet is érint vagy tüdőáttét keletkezett, már csak 20-30 százalék körüli ez az érték.
A csontdaganatok megelőzése
Mivel az elsődleges csonttumorok oka nem ismert, nem lehet őket megelőzni sem. Egyedül az a fontos, hogy a gyanús tünetekkel az érintettek orvoshoz forduljanak, a hosszabb ideje fennálló, ízületi gyulladásnak gondolt tüneteket ne kezelgessék házilag. Ez különösen a fiataloknál fontos: ők semmiképp nem foghatják sportsérülésre az ízület környékén megjelenő nem múló fájdalmat, duzzanatot.




Szövődmények
Az esetleges szövődmények mindig attól függnek, hogy a daganat pontosan hol helyezkedik el, milyen műtét történik. Hiába cél ugyanis a végtagmegőrzés, előfordul, hogy kiveszik a combcsont kétharmadát, más csonttal vagy fém protézissel pótolják, ami valamilyen szinten mindenképpen funkcióvesztést eredményez. Ha lágyrészeket is el kell távolítani, az ugyancsak gátat szabhat a mozgásnak. A tumor gyakran érinti az ízületeket is, előfordul, hogy azokat is el kell távolítani. Ugyan ezek helyett is kaphat a beteg protézist, de több hónapos rehabilitációs időre mindenképpen szükség van, és a mozgás úgy sem lesz feltétlenül tökéletes.

Szövődményként áttétek (a leggyakrabban tüdőáttétek) is megjelenhetnek, függetlenül attól, hogy a végtagot amputálják-e vagy nem. Ez az oka annak, hogy ma már nem tartják jó megoldásnak a végtagok teljes amputációját. Korábban az gondolták, hogy ez megakadályozza a kiújulást és az áttétképzést, de ez nem igazolódott. Másrészt a mai kemoterápiás szerek már nagyobb eséllyel előzik ezt meg.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Ágoston Péternek, az Országos Onkológiai Intézet főorvosának.



Forrás: www.hazipatika.com

Aranykezű tamarin (Saguinus midas) született a Nyíregyházi Állatparkban, a másfél éve együtt élő tenyészpárnak ez az első utóda.





A szülőállatok 2016-ban, a nemzetközi törzskönyvi program keretében érkeztek angliai és egy másik magyarországi állatkertből. Az apa és az anya is gondos szülőnek bizonyul, hiszen probléma nélkül növekszik a jelenleg egyhónapos kölyök - közölte Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark osztályvezetője, szóvivője szerdán az MTI-vel.

A karmosmajom-félékhez tartozó állatok igen apró termetűek, mindössze húsz centiméter nagyságúak és csak fél kilogramm súlyúak. A szülők méreteihez viszonyítva viszont az utód minden esetben igen nagy méretű - születéskor körülbelül tíz dekagramm - , ezért a kölyök hordozásában mindkét szülő kiveszi a részét. Az apró testméretnek nagy előnye van, a dél-amerikai esőerdők legvékonyabb ágaira is kimerészkedhetnek, ahova a rájuk fogukat fenő ragadozók nem tudják követni őket, ráadásul a felső ágakon lévő gyümölcsökhöz is könnyedén hozzáférnek. A gyümölcsök mellett előszeretettel fogyasztják a gerinctelen és kisebb gerinces állatokat.
A fák lombkoronaszintjén élő állatok madárcsicsergésre emlékeztető hangja messzire elhallatszik, vokális jelzéseik mellett szaganyagokkal is kommunikálnak fajtársaikkal.

A furcsa kinézetű állatok kesztyűt viselő, mesebeli koboldokra hasonlítanak leginkább: a tamarinok testét hosszú fekete szőrzet borítja, végtagjaik narancs-vöröses színűek. Arcuk sötét színű, szőrtelen és kissé elálló fülük van. A faj tudományos neve utal jellegzetes külsejükre, hiszen Midas királynak a legenda szerint minden arannyá változott a kezében.

 

A Nyíregyházi Állatpark jelenleg a karmosmajmok öt faját tartja, melyek mindegyike a tenyészprogram keretében érkezett. A természetben élőhelyük elvesztése veszélyezteti őket, a fajok közül több a kihalás szélén áll. Az illegális befogásuk és kereskedelmük szintén problémát jelent populációikra, ezért az európai állatkertek összefogtak a megmentésük érdekében, koordinált programokban szaporítják őket.




MTI Fotó: Balázs Attila


Forrás:  www.proaktivdirekt.com

Kezükkel törték a jeget a rendőrök, hogy kimentsék a kislányt a tóból





A kezükkel törték a jeget, így gázolt be a tóba az a két egyenruhás – Vágó Zoltán törzszászlós, körzeti megbízott és Kopasz Zsolt törzsőrmester – akik múlt hétvégén mentettek ki egy gyereket egy XVIII. kerületi tóból.  A kislány – ahogy arról írtunk már – a kutyáját sétáltatta aznap délután, a Nefelejcs utcai garázssor mögötti parkban, amikor az eb egyszer csak a befagyott tó közepére futott. A  gyerek utánaszaladt, de a jég beszakadt alatta.  Nem voltak sokan a parkban, ezért hosszú percekbe telt, mire valaki arra járt és meghallotta a két-három fokos vízben az elmerülés ellen a jégbe kapaszkodó gyerek segélykiáltását.
 

Miután hallották a rádióban a riasztást, két perc alatt a helyszínre értek. A partra érve látták, hogy nem túl vastag a jég, ezért bekúszni nem tudtak a gyermekért. Ledobták a kabátjukat, és pólóban gázoltak a vízbe. A jég több helyen megvágta őket. Amint karnyújtásnyira értek, megfogták a kislány két kezét, és húzni kezdték a part felé. Mire kievickéltek, a kollégáik és a katasztrófavédelem emberei is megérkeztek. Betakarták egy pokróccal a lánykát, akinek akkor már alig 27 fokos volt a testhőmérséklete – nyilatkozta a Zsaru magazinnak a két egyenruhás.

“Visszamentünk a kapitányságra, és vettünk egy forró zuhanyt, majd száraz ruhába bújva folytattuk a szolgálatot.”

A rendőrök elmentek a közelben lakó kislány szüleiért, az édesanyja az időközben kiérkező mentőautóval gyermekével együtt bement a kórházba. A kalamajkát okozó ebet megfogták, nem esett baja, mos már a gazdája is jól van – írják.




Fotó: Sebestyén Jenő


Forrás:  www.24.hu
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Mindenkinek 1000 vágya van, a rákos beteg gyermekeknek csak egy van: 

MEGGYÓGYULNI!

SEGÍTSEN ADÓJA 1%-ÁVAL, 

HOGY ESÉLYT KAPJANAK A GYÓGYULÁSRA! 
Adószám: 18557071-1-09  

Támogassa a rákos beteg gyermekek gyógyulását adója 1%-ával! 

Kattints ide:  http://www.remenyalapitvany.hu 

Köszönjük szépen!