Miért veszélyesek a cukros üdítők, és mi a helyzet az energiaitalokkal? Hol készítettek először cukrot, és mikor épült fel az első cukorgyár? A Laboratorium.hu kis cukorhatározójából kiderül az is, hogyan képes ez a vegyület ennyi energia tárolására, és hogy mi is adja az „édes só” ízét...
Ma már mindenki tisztában van vele, hogy a szervezetbe rendszeresen bevitt nagy mennyiségű cukor károsan hat az egészségünkre. Tartósan megnő a vércukorszint, és a fogak is sokkal gyakrabban szuvasodnak (hiszen a szuvasodást okozó baktériumok lényegében cukron élnek) – hogy csak néhányat említsünk az ismert hatások közül. Azt talán már kevesebben tudják, hogy a gyengén működő inzulinrendszer nem csak öröklődik, hanem az egészségtelen táplálkozási szokások következtében, „szorgos munkával” is kialakulhat a kettes típusú cukorbetegség (ezt hívják szerzett cukorbetegségnek).
A cukorbevitelben élen járnak a különböző üdítőitalok, amelyek közül a kóla típusú készítményeknél még a foszforsav is további veszélyt jelent, különösen a fogakra.
A vonatkozó 2014. évi 74. törvény ugyan nem határoz meg határértéket a cukorra, a Népegészségügyi Termékadó (NETA) azonban rendelkezik arról, hogy a cukrot tartalmazó termékeket adókötelesnek kell tekinteni. Eszerint a 8g/deciliter (100 milliliter) fölötti hozzáadott cukortartalom esetén a termék már adóköteles. Az üdítőitalok esetében ez alól kivételt jelentenek azok a termékek, amelyek gyümölcs- vagy tejtartalma meghaladja a 25 százalékot - mondta el a Laboratorium.hu-nak Dr. Szigeti Tamás János, a többek között cukorvizsgálatokkal is foglalkozó akkreditált laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója, az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap főszerkesztője.
Ami az energiaitalokat illeti, a cukortartalmat ott gyakorlatilag nem ellenőrzik, a következők miatt:
ezek taurin- és metil-xantin tartalma adóköteles, és amennyiben ezeket a vegyületeket már tartalmazza az adott ital, akkor a cukorral nem foglalkoznak. az adókötelesség határértékei: taurin: 100 milligramm / 1 deciliter, metil-xantin: 15 milligramm / 1 deciliter (a metil-xantin az a vegyület, amelyben kifejezik a koffein-, teobromin- és a teofillintartalmat). Mit érdemes még tudni az energiaitalokról?
Azt, hogy az elnevezésük ellenére általában nem adnak energiát, hanem a bennük lévő vegyületek folytán a fáradtságérzetet nyomják el. A taurin és a metil-xantin lassítja a test feletti kontrollt, tehát már nem érzékeljük, hogy nem vagyunk elég erősek. Alkalomszerű fogyasztásuk nem jelent konkrét veszélyt, de rendszeresen fogyasztva okozhatnak egészségügyi problémákat.
A fentiekkel szemben a cukor igenis rengeteg energiát tárol. Érdemes kissé alaposabban is utánanézni annak, mi is pontosan a történelem során gyakran "édes sónak" is nevezett vegyület.
Ma már mindenki tisztában van vele, hogy a szervezetbe rendszeresen bevitt nagy mennyiségű cukor károsan hat az egészségünkre. Tartósan megnő a vércukorszint, és a fogak is sokkal gyakrabban szuvasodnak (hiszen a szuvasodást okozó baktériumok lényegében cukron élnek) – hogy csak néhányat említsünk az ismert hatások közül. Azt talán már kevesebben tudják, hogy a gyengén működő inzulinrendszer nem csak öröklődik, hanem az egészségtelen táplálkozási szokások következtében, „szorgos munkával” is kialakulhat a kettes típusú cukorbetegség (ezt hívják szerzett cukorbetegségnek).
A cukorbevitelben élen járnak a különböző üdítőitalok, amelyek közül a kóla típusú készítményeknél még a foszforsav is további veszélyt jelent, különösen a fogakra.
A vonatkozó 2014. évi 74. törvény ugyan nem határoz meg határértéket a cukorra, a Népegészségügyi Termékadó (NETA) azonban rendelkezik arról, hogy a cukrot tartalmazó termékeket adókötelesnek kell tekinteni. Eszerint a 8g/deciliter (100 milliliter) fölötti hozzáadott cukortartalom esetén a termék már adóköteles. Az üdítőitalok esetében ez alól kivételt jelentenek azok a termékek, amelyek gyümölcs- vagy tejtartalma meghaladja a 25 százalékot - mondta el a Laboratorium.hu-nak Dr. Szigeti Tamás János, a többek között cukorvizsgálatokkal is foglalkozó akkreditált laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója, az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap főszerkesztője.
Ami az energiaitalokat illeti, a cukortartalmat ott gyakorlatilag nem ellenőrzik, a következők miatt:
ezek taurin- és metil-xantin tartalma adóköteles, és amennyiben ezeket a vegyületeket már tartalmazza az adott ital, akkor a cukorral nem foglalkoznak. az adókötelesség határértékei: taurin: 100 milligramm / 1 deciliter, metil-xantin: 15 milligramm / 1 deciliter (a metil-xantin az a vegyület, amelyben kifejezik a koffein-, teobromin- és a teofillintartalmat). Mit érdemes még tudni az energiaitalokról?
Azt, hogy az elnevezésük ellenére általában nem adnak energiát, hanem a bennük lévő vegyületek folytán a fáradtságérzetet nyomják el. A taurin és a metil-xantin lassítja a test feletti kontrollt, tehát már nem érzékeljük, hogy nem vagyunk elég erősek. Alkalomszerű fogyasztásuk nem jelent konkrét veszélyt, de rendszeresen fogyasztva okozhatnak egészségügyi problémákat.
A fentiekkel szemben a cukor igenis rengeteg energiát tárol. Érdemes kissé alaposabban is utánanézni annak, mi is pontosan a történelem során gyakran "édes sónak" is nevezett vegyület.
Cukortörténelem
A cukor szó a szanszkrit sharkara szóból származik, az arab sukkar („édes”) alak pedig számos mai nyelvben – így a magyar cukor szóban is - megtalálható.
Szigeti Tamás János egy 2016-ban szervezett ÉFOSZ-konferencián elhangzott, A cukor szerepe az élelmiszer-technológiában című előadásából kiderül, hogy a fő édesítő szer sokáig a méz volt. A cukor „őshazájának” az indiai szubkontinens tekinthető. A cukornádat kezdetben rágták, majd cukornádszirupot készítettek belőle. A módszert buddhista szerzetesek vitték Kínába; ahol a hetedik században a cukornád ültetvényeken már megjelentek az első finomítási technológiák. Európába a nádcukrot „édes só” elnevezéssel a keresztes lovagok hozták be a 12. században, azonban a répában csak 1747-ben talált cukrot először Marggraf német kémikus. Az első répacukorgyárat 1801-ben létesítették III. Frigyes Vilmos porosz király támogatásával, Magyarországon pedig a 19. század közepétől indult meg nagyüzemben a cukorgyártás.
Forrás: www.proaktivdirekt.com
A cukor szó a szanszkrit sharkara szóból származik, az arab sukkar („édes”) alak pedig számos mai nyelvben – így a magyar cukor szóban is - megtalálható.
Szigeti Tamás János egy 2016-ban szervezett ÉFOSZ-konferencián elhangzott, A cukor szerepe az élelmiszer-technológiában című előadásából kiderül, hogy a fő édesítő szer sokáig a méz volt. A cukor „őshazájának” az indiai szubkontinens tekinthető. A cukornádat kezdetben rágták, majd cukornádszirupot készítettek belőle. A módszert buddhista szerzetesek vitték Kínába; ahol a hetedik században a cukornád ültetvényeken már megjelentek az első finomítási technológiák. Európába a nádcukrot „édes só” elnevezéssel a keresztes lovagok hozták be a 12. században, azonban a répában csak 1747-ben talált cukrot először Marggraf német kémikus. Az első répacukorgyárat 1801-ben létesítették III. Frigyes Vilmos porosz király támogatásával, Magyarországon pedig a 19. század közepétől indult meg nagyüzemben a cukorgyártás.
