A vérrögök nagyon súlyos következményekkel járhatnak, bizonyos szövődményeik akár halálosak is lehetnek.
Mit tehetünk a vérrögök ellen?
A vérünk szüntelenül kering a szervezetünkben, oxigént és tápanyagokat szállít a sejtekhez, illetve elszállítja azoktól a salakanyagokat. A véralvadás nagyon fontos és meglehetősen bonyolult fiziológiai folyamat, melynek jelentősége, hogy az összetapadt vérlemezkék képesek "begyógyítani" a sérült vérereket. A véralvadás emellett nagy szerepet játszik abban is, hogy csökkenjen vagy elálljon egy vérzés.
A vérrögképződés egy normális reakció
A vérrögképződés tehát egy teljesen normális és lényeges folyamat, melynek ideális esetben nincsenek komolyabb következményei. Sajnos azonban lehetnek olyan esetek, mikor olyankor is képződik egy-egy vérrög, amikor erre valójában nincs szükség. A vérlemezkék ugyanis akkor is összetapadhatnak, amikor a vér nem áramlik megfelelően (például mert hosszabb időt mozdulatlanul töltünk vagy mert az ér összeszűkül, például a plakk-képződés következményeként).
A vérrögképződés lehet valamilyen gyógyszer mellékhatása, de akár genetikai okokra is visszavezethetőek a véralvadási zavarok. A vérrögök valamilyen belső szervi vérzés, vérszivárgás miatt is létrejöhetnek (például gyomorvérzésnél vagy végbéltájéki vérzésnél), ezek tünetei lehetnek a véres hányás vagy a véres széklet. Ebben az írásban a vérerekben kialakuló vérrögökre helyezzük a hangsúlyt.
Vannak, akik hajlamosabbak másoknál a vérrögképződésre: a dohányosok, a cukorbetegek, a magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel küzdők. Ezekben az esetekben ugyanis az erek összeszűkülhetnek, megnőhet a plakk-képződés esélye, így a vér áramlása lelassul. A mozdulatlanság is komoly rizikófaktor, így veszélyben van az, aki hosszú ideig egy helyben ül (például egy repülőgépes utazáson), vagy aki ágyhoz kötött vagy lábadozó beteg. A várandós kismamáknál az alsó végtag véráramlási zavarai miatt van nagyobb esély a vérrögképződésre.
Miért kockázatosak a vérrögök?
A vérrögök legnagyobb kockázata az, hogy elzárhatják az áramló vér útját, ezzel súlyos, esetenként életveszélyes állapotokat hozhatnak létre. A vérrög bárhol a testben létrejöhet, és az is előfordulhat, hogy a véráramlás magával görgeti, "utaztatja", ezért egyáltalán nem biztos, hogy azon a helyen okoz problémát, ahol kialakult - ezért is kell minden vérrögöt potenciális veszélyforrásként kezelni.
Ha a vérrög artériába kerül
Ez leginkább a mélyvénás trombózisnál fordulhat elő, és a vérrög bekerülhet a tüdőartériába, ahol elzárja azt, ezzel pedig akadályozza a tüdőt a működésében vagy a tüdő szöveteinek elhalását okozhatja. Ez nagyon súlyos, életveszélyes állapot!
Az artériákban kialakuló vérrögök szintén akadályozzák az áramló vér útját, az előttük lévő sejtek, szövetek károsodását, elhalását okozva. Az artériás trombózis következményei lehetnek például szívroham, agyvérzés, perifériás vagy mezentrikus érbetegség (az előbbi az alsó végtagokat, míg az utóbbi a bélrendszert érinti). A vérerekben kialakult vérrögök első jeleit gyakran a végtagokban észlelhetjük.
Mik a tünetek?
A tünetek közé tartozik az adott terület feldagadása, kipirosodása, fájdalmas duzzanata. A bőr a vérrög környékén meleg tapintású, viszkethet is - egy kicsit emlékeztethet egy furcsa csípésre, vagy arra, amikor megütjük a kezünket, lábunkat.
A vénás trombózis hosszabb idő alatt alakul ki, akár napok, ritkábban hetek is eltelhetnek, mire észlelhető jelei lesznek. Az artériás trombózis ezzel szemben gyorsabb folyamat, és mivel a szöveteknek folyamatosan oxigénre van szükségük a megfelelő működéshez, amennyiben ezt nem kapják meg, azonnal jelentkezhetnek a tünetek: fájdalom, a végtag elfehéredése, gyengesége, hideg tapintatú bőr az adott területen. Az artériás vénaelzáródásnak időnként előjelei is lehetnek, például mellkastájéki fájdalom,fájdalomjárás közben.
A trombózis diagnosztizálása többféle eszközzel történhet, elsősorban képalkotó vizsgálati eszközök (például ultrahang vagy komputertomográf) segítségével deríthetik ki, hogy hol található a szervezetben vérrög. A trombózis diagnosztizálásánál nagyon nagy szerepe van a kezelőorvos hozzáértésének, tapasztalatának, mert a vérrögöt gyaktan nehéz megtalálni, de gyorsan kell cselekedni annak potenciális veszélyei miatt.
A vérrögök kezelése többféle módon történhet, elsősorban attól függően, hogy hol helyezkednek el, illetve mennyire súlyos a beteg állapota. A kezelés irányulhat egyszerűen a tünetek csökkentésére, de a vérrög eltávolítására is. A gyógyzseres kezelésnél a fájdalomcsillapítás az elsődleges cél, emellett a véralvadást csökkentő gyógyszerekkel "higítható" a vér. Súlyosabb esetekben a vérrögöt megpróbálhatják gyógyszeres úton "feloldani", vagy műtéti úton eltávolítani.
Mit tehetünk a vérrögök ellen?
A vérünk szüntelenül kering a szervezetünkben, oxigént és tápanyagokat szállít a sejtekhez, illetve elszállítja azoktól a salakanyagokat. A véralvadás nagyon fontos és meglehetősen bonyolult fiziológiai folyamat, melynek jelentősége, hogy az összetapadt vérlemezkék képesek "begyógyítani" a sérült vérereket. A véralvadás emellett nagy szerepet játszik abban is, hogy csökkenjen vagy elálljon egy vérzés.
A vérrögképződés egy normális reakció
A vérrögképződés tehát egy teljesen normális és lényeges folyamat, melynek ideális esetben nincsenek komolyabb következményei. Sajnos azonban lehetnek olyan esetek, mikor olyankor is képződik egy-egy vérrög, amikor erre valójában nincs szükség. A vérlemezkék ugyanis akkor is összetapadhatnak, amikor a vér nem áramlik megfelelően (például mert hosszabb időt mozdulatlanul töltünk vagy mert az ér összeszűkül, például a plakk-képződés következményeként).
A vérrögképződés lehet valamilyen gyógyszer mellékhatása, de akár genetikai okokra is visszavezethetőek a véralvadási zavarok. A vérrögök valamilyen belső szervi vérzés, vérszivárgás miatt is létrejöhetnek (például gyomorvérzésnél vagy végbéltájéki vérzésnél), ezek tünetei lehetnek a véres hányás vagy a véres széklet. Ebben az írásban a vérerekben kialakuló vérrögökre helyezzük a hangsúlyt.
Vannak, akik hajlamosabbak másoknál a vérrögképződésre: a dohányosok, a cukorbetegek, a magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel küzdők. Ezekben az esetekben ugyanis az erek összeszűkülhetnek, megnőhet a plakk-képződés esélye, így a vér áramlása lelassul. A mozdulatlanság is komoly rizikófaktor, így veszélyben van az, aki hosszú ideig egy helyben ül (például egy repülőgépes utazáson), vagy aki ágyhoz kötött vagy lábadozó beteg. A várandós kismamáknál az alsó végtag véráramlási zavarai miatt van nagyobb esély a vérrögképződésre.
Miért kockázatosak a vérrögök?
A vérrögök legnagyobb kockázata az, hogy elzárhatják az áramló vér útját, ezzel súlyos, esetenként életveszélyes állapotokat hozhatnak létre. A vérrög bárhol a testben létrejöhet, és az is előfordulhat, hogy a véráramlás magával görgeti, "utaztatja", ezért egyáltalán nem biztos, hogy azon a helyen okoz problémát, ahol kialakult - ezért is kell minden vérrögöt potenciális veszélyforrásként kezelni.
Ha a vérrög artériába kerül
Ez leginkább a mélyvénás trombózisnál fordulhat elő, és a vérrög bekerülhet a tüdőartériába, ahol elzárja azt, ezzel pedig akadályozza a tüdőt a működésében vagy a tüdő szöveteinek elhalását okozhatja. Ez nagyon súlyos, életveszélyes állapot!
Az artériákban kialakuló vérrögök szintén akadályozzák az áramló vér útját, az előttük lévő sejtek, szövetek károsodását, elhalását okozva. Az artériás trombózis következményei lehetnek például szívroham, agyvérzés, perifériás vagy mezentrikus érbetegség (az előbbi az alsó végtagokat, míg az utóbbi a bélrendszert érinti). A vérerekben kialakult vérrögök első jeleit gyakran a végtagokban észlelhetjük.
Mik a tünetek?
A tünetek közé tartozik az adott terület feldagadása, kipirosodása, fájdalmas duzzanata. A bőr a vérrög környékén meleg tapintású, viszkethet is - egy kicsit emlékeztethet egy furcsa csípésre, vagy arra, amikor megütjük a kezünket, lábunkat.
A vénás trombózis hosszabb idő alatt alakul ki, akár napok, ritkábban hetek is eltelhetnek, mire észlelhető jelei lesznek. Az artériás trombózis ezzel szemben gyorsabb folyamat, és mivel a szöveteknek folyamatosan oxigénre van szükségük a megfelelő működéshez, amennyiben ezt nem kapják meg, azonnal jelentkezhetnek a tünetek: fájdalom, a végtag elfehéredése, gyengesége, hideg tapintatú bőr az adott területen. Az artériás vénaelzáródásnak időnként előjelei is lehetnek, például mellkastájéki fájdalom,fájdalomjárás közben.
A trombózis diagnosztizálása többféle eszközzel történhet, elsősorban képalkotó vizsgálati eszközök (például ultrahang vagy komputertomográf) segítségével deríthetik ki, hogy hol található a szervezetben vérrög. A trombózis diagnosztizálásánál nagyon nagy szerepe van a kezelőorvos hozzáértésének, tapasztalatának, mert a vérrögöt gyaktan nehéz megtalálni, de gyorsan kell cselekedni annak potenciális veszélyei miatt.
A vérrögök kezelése többféle módon történhet, elsősorban attól függően, hogy hol helyezkednek el, illetve mennyire súlyos a beteg állapota. A kezelés irányulhat egyszerűen a tünetek csökkentésére, de a vérrög eltávolítására is. A gyógyzseres kezelésnél a fájdalomcsillapítás az elsődleges cél, emellett a véralvadást csökkentő gyógyszerekkel "higítható" a vér. Súlyosabb esetekben a vérrögöt megpróbálhatják gyógyszeres úton "feloldani", vagy műtéti úton eltávolítani.
Az aranyérbetegség kezelése a megbetegedés súlyosságától és kiterjedésétől függ. Az aranyeres csomókban található kitágult vénák eredeti állapotának helyreállítása érdekében fontos a kiváltó ok (pl. székrekedés) megszüntetése. Megfelelő étkezéssel elősegítheti bélmozgását, ezért étrendje tartalmazzon rostokat, valamint fogyasszon sok folyadékot. Az aranyeres panaszok kezelését szolgálják egyes házi praktikák (jegelés vagy melegítés), a helyileg ható szerek (kenőcs, kúp) és a szájon át szedhető aranyértabletták, valamint műszeres és műtéti megoldások.
A trombózis, illetve a vérrögképződés esetében nagyon lényeges a megelőzés szerepe. A vérnyomás normál szinten tartása, az esetleges diabétesz megfelelő kezelése, a dohányzásról való leszokás mind fontosak ahhoz, hogy a vérereink jó állapotban legyenek.
A vér áramlását is serkenteni kell, például azzal, hogy rendszeresen mozgunk, nem ülünk vagy állunk sokáig egy helyben (egy hosszabb utazáson is igyekezzünk minél többször megmozgatni a lábainkat, álljunk fel a repülőgépen és sétálgassunk, autóúton is tartsunk pihenőket). Akiknél magasabb a vérrögképződés rizikója, azoknál az orvos kisebb dózisú vérhigító szedését is javasolhatja, megelőzési céllal.
Forrás: www.hazipatika.com
A trombózis, illetve a vérrögképződés esetében nagyon lényeges a megelőzés szerepe. A vérnyomás normál szinten tartása, az esetleges diabétesz megfelelő kezelése, a dohányzásról való leszokás mind fontosak ahhoz, hogy a vérereink jó állapotban legyenek.
A vér áramlását is serkenteni kell, például azzal, hogy rendszeresen mozgunk, nem ülünk vagy állunk sokáig egy helyben (egy hosszabb utazáson is igyekezzünk minél többször megmozgatni a lábainkat, álljunk fel a repülőgépen és sétálgassunk, autóúton is tartsunk pihenőket). Akiknél magasabb a vérrögképződés rizikója, azoknál az orvos kisebb dózisú vérhigító szedését is javasolhatja, megelőzési céllal.
