Legalább annyi nő hal meg szívbetegség miatt, mint férfi, mégis az a tapasztalat, hogy a hölgyekre kevesebb figyelem hárul. Ezen szeretnének változtatni a „Pirosban a Nőkért” kezdeményezéssel, amely idén a szekszárdi kórházban is megvalósult.
Figyeljünk a női szívekre! Ezt tanácsolja dr. Benczúr Béla, a Tolna Megyei Balassa János Kórház I. számú Belgyógyászati Osztályának (Kardiológia-Nefrológia) vezető főorvosa. Ezt a célt szolgálja a február 2-i Wear Red Day is, amelynek a magyar megfelelője a „Pirosban a Nőkért”. A kezdeményezés lényege, hogy aznap egy-egy piros ruhadarab, kiegészítő viselésével a női szívek egészségére irányítsák a figyelmet. Így volt ez a szekszárdi kórházban is.
A főorvos elmondta, hogy hazánkban évente mintegy 30 ezer ember szenved el szívinfarktust, és legalább annyi nő hal meg szívbetegség miatt, mint férfi. Sőt, a nők esetében is ez a vezető halálok. Szemben a közhiedelemmel, amely a daganatos betegségeket tartja fő haláloknak. Mégis az a tapasztalat, hogy a hölgyekre kevesebb figyelem hárul. – Tévhit, hogy a nők a menopausa előtt a női hormon, az ösztrogén hatására védettséget élveznek, és nem kaphatnak infarktust. A „túlerőben” lévő ellenhatásokkal szemben ugyanis az ösztrogén önmagában nem elég – hangsúlyozta dr. Benczúr Béla.
Példaként említett a közelmúltból egy 35 éves nőt, aki típusos mellkasi fájdalommal, karzsibbadással jelentkezett a háziorvosi ügyeleten, de még EKG sem készült, így nem ismerhették fel időben az infarktusát, és csak órákkal később kerülhetett sor életmentő beavatkozásra, szívkatéterezésre. Az ő esetében halmozottan jelen voltak a rizikófaktorok, hiszen elhízott volt, erős dohányos, magas volt a vérnyomása, cukorbeteg volt, a családjában pedig többekre jellemző a magas koleszterinszint. Ezek mind növelik a szívinfarktus kockázatát.
Figyeljünk a női szívekre! Ezt tanácsolja dr. Benczúr Béla, a Tolna Megyei Balassa János Kórház I. számú Belgyógyászati Osztályának (Kardiológia-Nefrológia) vezető főorvosa. Ezt a célt szolgálja a február 2-i Wear Red Day is, amelynek a magyar megfelelője a „Pirosban a Nőkért”. A kezdeményezés lényege, hogy aznap egy-egy piros ruhadarab, kiegészítő viselésével a női szívek egészségére irányítsák a figyelmet. Így volt ez a szekszárdi kórházban is.
A főorvos elmondta, hogy hazánkban évente mintegy 30 ezer ember szenved el szívinfarktust, és legalább annyi nő hal meg szívbetegség miatt, mint férfi. Sőt, a nők esetében is ez a vezető halálok. Szemben a közhiedelemmel, amely a daganatos betegségeket tartja fő haláloknak. Mégis az a tapasztalat, hogy a hölgyekre kevesebb figyelem hárul. – Tévhit, hogy a nők a menopausa előtt a női hormon, az ösztrogén hatására védettséget élveznek, és nem kaphatnak infarktust. A „túlerőben” lévő ellenhatásokkal szemben ugyanis az ösztrogén önmagában nem elég – hangsúlyozta dr. Benczúr Béla.
Példaként említett a közelmúltból egy 35 éves nőt, aki típusos mellkasi fájdalommal, karzsibbadással jelentkezett a háziorvosi ügyeleten, de még EKG sem készült, így nem ismerhették fel időben az infarktusát, és csak órákkal később kerülhetett sor életmentő beavatkozásra, szívkatéterezésre. Az ő esetében halmozottan jelen voltak a rizikófaktorok, hiszen elhízott volt, erős dohányos, magas volt a vérnyomása, cukorbeteg volt, a családjában pedig többekre jellemző a magas koleszterinszint. Ezek mind növelik a szívinfarktus kockázatát.
Az eset kapcsán a főorvos arra is rávilágított, hogy sokan nem a mentőket hívják a tünetek jelentkezésekor, hanem a körzeti ügyeletre mennek. Egy infarktus fellépésekor azonban minden perc számít. Hat óra az úgynevezett „arany óra”. A sürgős szívkatéteres beavatkozás ennyi időn belül tud a legtöbbet segíteni, és minden perc elteltével nő a komolyabb szövődmények, a rosszindulatú ritmuszavar esélye. Ráadásul tízből három ember be sem jut a kórházba, és a szívinfarktus végzetes kimenetelű. Ezért is nagyon fontos, hogy ha felmerül a gyanú, azonnal a mentőket kell hívni – hangsúlyozta dr. Benczúr Béla.
Arról is beszélt, hogy a nők szívrohamának panaszai nem mindig típusosak. Sok esetben nem mellkasi fájdalmat, hanem gyengeséget, légszomjat éreznek. Többségükben az infarktus anélkül következik be, hogy bármi korábbi bevezető tünete lett volna. Ezért lehet, hogy az első tünet egyben az utolsó is. Az is jellemző, hogy a nők jobban tűrik a szenvedést, a fájdalmat, ezért nem veszik elég komolyan az intő jeleket.
A magas vérnyomás az egyik kockázati tényező. Magyarországon ez körülbelül négymillió embert érint, de gyógyszeresen csak mintegy negyven százalékuk esetében jól beállított a vérnyomás. Megyénkben még rosszabb ez az arány, és 25 százalékra tehető – tette hozzá a főorvos.
Forrás: www.teol.hu
Arról is beszélt, hogy a nők szívrohamának panaszai nem mindig típusosak. Sok esetben nem mellkasi fájdalmat, hanem gyengeséget, légszomjat éreznek. Többségükben az infarktus anélkül következik be, hogy bármi korábbi bevezető tünete lett volna. Ezért lehet, hogy az első tünet egyben az utolsó is. Az is jellemző, hogy a nők jobban tűrik a szenvedést, a fájdalmat, ezért nem veszik elég komolyan az intő jeleket.
A magas vérnyomás az egyik kockázati tényező. Magyarországon ez körülbelül négymillió embert érint, de gyógyszeresen csak mintegy negyven százalékuk esetében jól beállított a vérnyomás. Megyénkben még rosszabb ez az arány, és 25 százalékra tehető – tette hozzá a főorvos.
