A téli időszakban igen gyakoriak a náthás és influenzás megbetegedések. De miért van ez így, ha nem a hidegtől, hanem a különböző kórokozóktól leszünk betegek?
A száraz levegő átka
A vírusok, amelyek az influenzát is okozzák, a levegő nedvességtartalmának pici cseppjeiben utaznak. A terjedésüknek a száraz, hideg idő kedvez, mivel ilyenkor a részecskékről elpárolog a fölösleges nedvesség, és elég könnyűek lesznek ahhoz, hogy a levegőben maradjanak. Így bárki belélegezheti és továbbadhatja őket - írja az Index.
Ez a hatás különösen jól érvényesül olyan helyeken, mint egy kollégiumi szoba vagy egy munkahelyi iroda, ahol az egy légtérben tartózkodók egymás között adják tovább a fertőzéseket. Az alacsony páratartalmú levegő mellett ráadásul a közös használatú tárgyak is kiváló közvetítők. Mi több, egy Bostonban elvégzett felmérés szerint a kilincsek, csapok, villanykapcsolók és más egyéb eszközök veszélyesebbek, mint egy hosszú csók egy beteg partnerrel.
Az immunrendszer a rajtrácson ragad
Kutatók arra is fényt derítettek, hogy a hideg negatív hatással van az immunrendszer működésére. Kísérletekkel kimutatták, hogy alacsonyabb hőmérsékleten szervezetünk kevesebb interferont termel, márpedig ez a fehérjetípus hivatott aktiválni az immunrendszert és az egyes sejtek védekező mechanizmusait. Hidegben tehát egy-egy vírus, így például a náthát okozó rhinovírus könnyebben elszaporodhat a gazdatestben.
Nem a hidegtől leszünk betegek, de az is hozzájárul a náthához
Télen a vitaminhiány ugyancsak hozzájárul az immunrendszer nem megfelelő működéséhez. Különösen gyakori a D-vitamin hiánya, amit nagyban elősegít az ezekre a hónapokra jellemző fényhiány, hiszen a kalciferolnak is nevezett vegyület előállításához a Nap sugaraira is szüksége van szervezetünknek.
A száraz levegő átka
A vírusok, amelyek az influenzát is okozzák, a levegő nedvességtartalmának pici cseppjeiben utaznak. A terjedésüknek a száraz, hideg idő kedvez, mivel ilyenkor a részecskékről elpárolog a fölösleges nedvesség, és elég könnyűek lesznek ahhoz, hogy a levegőben maradjanak. Így bárki belélegezheti és továbbadhatja őket - írja az Index.
Ez a hatás különösen jól érvényesül olyan helyeken, mint egy kollégiumi szoba vagy egy munkahelyi iroda, ahol az egy légtérben tartózkodók egymás között adják tovább a fertőzéseket. Az alacsony páratartalmú levegő mellett ráadásul a közös használatú tárgyak is kiváló közvetítők. Mi több, egy Bostonban elvégzett felmérés szerint a kilincsek, csapok, villanykapcsolók és más egyéb eszközök veszélyesebbek, mint egy hosszú csók egy beteg partnerrel.
Az immunrendszer a rajtrácson ragad
Kutatók arra is fényt derítettek, hogy a hideg negatív hatással van az immunrendszer működésére. Kísérletekkel kimutatták, hogy alacsonyabb hőmérsékleten szervezetünk kevesebb interferont termel, márpedig ez a fehérjetípus hivatott aktiválni az immunrendszert és az egyes sejtek védekező mechanizmusait. Hidegben tehát egy-egy vírus, így például a náthát okozó rhinovírus könnyebben elszaporodhat a gazdatestben.
Nem a hidegtől leszünk betegek, de az is hozzájárul a náthához
Télen a vitaminhiány ugyancsak hozzájárul az immunrendszer nem megfelelő működéséhez. Különösen gyakori a D-vitamin hiánya, amit nagyban elősegít az ezekre a hónapokra jellemző fényhiány, hiszen a kalciferolnak is nevezett vegyület előállításához a Nap sugaraira is szüksége van szervezetünknek.
Egy kutatócsoport a Cardiff Egyetemen 90 diák megfigyelése során arra a következtetésre jutott, hogy azok, akiknek hideg a lába, nagyobb valószínűséggel lesznek náthásak. Ennek magyarázataként azt feltételezik, hogy a lehűlés miatt az orrban összehúzódnak az erek, ami hátráltatja az immunválaszt.
Forrás: www.hazipatika.com
Forrás: www.hazipatika.com
