A tervek szerint 2019-től kilencosztályos általános iskolát vezetnének be Magyarországon, az eddigi Nemzeti alaptantervet pedig radikálisan újragondolják, jelentette be a köznevelési kerekasztal ülése után Palkovics László oktatási államtitkár. Palkovics szerint ezekről a tervekről a múlt héten már a kormányt is tájékoztatták, amely rábólintott az elképzelésekre, de még sok részletet kell tisztázni.
A tervek röviden:
Kilenc évfolyamos általános iskola bevezetését tervezi a kormány. A plusz évfolyamot az óvoda és az iskola közötti szakadék áthidalására hoznák létre 2019-től.
Teljesen újragondolják a Nemzeti alaptantervet (NAT). Ennek középpontjában a lexikális ismeretek mellett a használható tudás, a gyermekek érzelmi és értelmi fejlődése, a most tantárgyakra szétbontott ismeretek összekapcsolása áll.
A NAT-ról szakmai vita indul, minden érintett véleményére kíváncsi a kormány.
Az új tervekhez iskolabővítésekre és több pedagógusra lesz szükség. Átalakítják a pedagógusképzést és a pedagógus-továbbképzést.
Az oktatási államtitkárság és a köznevelési kerekasztal az elmúlt hónapokban elemezte a lesújtó magyar PISA-eredményeket, a szintén nemzetközi TIMSS-mérés és a magyar kompetenciamérés tanulságait. Erről jelentést készített a kormánynak. Ezek alapján készült új koncepció a magyar oktatás minőségének javítására.
A tervek szerint a kilencosztályos iskola plusz évfolyamát az óvoda és az iskola közötti szakadék áthidalására hoznák létre, ahol felkészítenék a gyerekeket a hatékony tanulásra, hangzott el a köznevelési kerekasztal ülése után. Ezt természetesen felmenő rendszerben vezetnék be, így legkorábban a 2019-ben iskolába lépő korosztályra vonatkozna.
Ehhez új tantermekre, iskolabővítésre és több pedagógusra lesz szükség, ami többletköltségeket is igényel. Palkovics László azt mondta: szeretnék 2019-ben bevezetni az új struktúrát, de csak akkor, ha ehhez minden feltétel megvan, mert nem szeretnének káoszt az oktatásban. A kilencosztályos iskolák ötletéről itt írtunk bővebben.
A tervek röviden:
Kilenc évfolyamos általános iskola bevezetését tervezi a kormány. A plusz évfolyamot az óvoda és az iskola közötti szakadék áthidalására hoznák létre 2019-től.
Teljesen újragondolják a Nemzeti alaptantervet (NAT). Ennek középpontjában a lexikális ismeretek mellett a használható tudás, a gyermekek érzelmi és értelmi fejlődése, a most tantárgyakra szétbontott ismeretek összekapcsolása áll.
A NAT-ról szakmai vita indul, minden érintett véleményére kíváncsi a kormány.
Az új tervekhez iskolabővítésekre és több pedagógusra lesz szükség. Átalakítják a pedagógusképzést és a pedagógus-továbbképzést.
Az oktatási államtitkárság és a köznevelési kerekasztal az elmúlt hónapokban elemezte a lesújtó magyar PISA-eredményeket, a szintén nemzetközi TIMSS-mérés és a magyar kompetenciamérés tanulságait. Erről jelentést készített a kormánynak. Ezek alapján készült új koncepció a magyar oktatás minőségének javítására.
A tervek szerint a kilencosztályos iskola plusz évfolyamát az óvoda és az iskola közötti szakadék áthidalására hoznák létre, ahol felkészítenék a gyerekeket a hatékony tanulásra, hangzott el a köznevelési kerekasztal ülése után. Ezt természetesen felmenő rendszerben vezetnék be, így legkorábban a 2019-ben iskolába lépő korosztályra vonatkozna.
Ehhez új tantermekre, iskolabővítésre és több pedagógusra lesz szükség, ami többletköltségeket is igényel. Palkovics László azt mondta: szeretnék 2019-ben bevezetni az új struktúrát, de csak akkor, ha ehhez minden feltétel megvan, mert nem szeretnének káoszt az oktatásban. A kilencosztályos iskolák ötletéről itt írtunk bővebben.
Nemzetközi mérések alapján jutottak arra, hogy a gyerekeket a legjobban 3–12 éves koruk között lehet fejleszteni. Ebben a szenzitív korban képesek elsajátítani a későbbi tanuláshoz szükséges alapkompetenciákat. Ekkor van lehetőség az olvasási, írási és számolási képességek elmélyítésére, ami minden későbbi tanulás alapja.
A kilencedik évfolyamot azért nem érdemes az iskoláskor végére tenni, mert „aki addig nem tanult meg írni-olvasni-számolni, az már akkor sem fog” – mondta Csépe Valéria pszichológusprofesszor, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. A miniszteri biztos szerint az első plusz iskolai év nem „átmeneti tároló”, nem szeretnék sem -1., sem nulladik évfolyamnak nevezni. Itt lehet a gyerekeket megfelelően megismertetni a számfogalmakkal, az írás alapjaival, ekkor lehet fejleszteni a tanuláshoz nélkülözhetetlen értelmi, érzelmi, emlékezeti vagy magatartásszabályozó képességeiket.
Az Index kérdésére Palkovics László azt mondta:
meg kell vizsgálni, hogyan érinti a plusz egy évfolyam a most 16 éves korig tartó tankötelezettséget.
Az államtitkár szerint azt is vizsgálják, ez milyen változást jelent a középiskolák, a felsőoktatás és a munkaerőpiac számára.
Forrás: http://index.hu/
A kilencedik évfolyamot azért nem érdemes az iskoláskor végére tenni, mert „aki addig nem tanult meg írni-olvasni-számolni, az már akkor sem fog” – mondta Csépe Valéria pszichológusprofesszor, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. A miniszteri biztos szerint az első plusz iskolai év nem „átmeneti tároló”, nem szeretnék sem -1., sem nulladik évfolyamnak nevezni. Itt lehet a gyerekeket megfelelően megismertetni a számfogalmakkal, az írás alapjaival, ekkor lehet fejleszteni a tanuláshoz nélkülözhetetlen értelmi, érzelmi, emlékezeti vagy magatartásszabályozó képességeiket.
Az Index kérdésére Palkovics László azt mondta:
meg kell vizsgálni, hogyan érinti a plusz egy évfolyam a most 16 éves korig tartó tankötelezettséget.
Az államtitkár szerint azt is vizsgálják, ez milyen változást jelent a középiskolák, a felsőoktatás és a munkaerőpiac számára.
